A tanulmány célja a háztartási méretű kiserőművek túlnyomó többségét kitevő napelemes villamos-energia előállítás támogatási rendszerének vizsgálata. A 2020 –ig terjedő időszakra három különböző kapacitás-felfutási szcenárió feltételezése mellett becsüli meg, hogy a jelenlegi szabályozás (szaldósítás) fennmaradása, illetve alternatív szabályozási opciók bevezetése (pl. kötelező átvételi rendszer keretében történő ösztönzés) milyen várható hatásokkal járna az érintett szereplők: a hálózati társaságok, kereskedők, egyetemes szolgáltatók, a fogyasztók és az állam pénzügyi helyzetére. Az egyes támogatási alternatívák jellemzőinek és hatásainak figyelembevételével ajánlásokat fogalmaz meg a jelenlegi szabályozás átalakítására.