Kiadványok / Piaci jelentés
Jelentés az energiapiacokról 2011. évi I. számMegjelent: 2011. március 1.
A biztonsági földgázkészlet indokolt méretéről | A rendszerszintű tartalékok költségeinek alakulása és a szabályozó erőművek árazási viselkedése 2008 és 2011 között | Európai uniós gázellátás-biztonsági szabályozás lépett érvénybe

Tartalomjegyzék

A biztonsági földgázkészlet indokolt méretéről

A tavalyi év végén számos szabályozási fordulat történt a gázszektorban, amelyek jelentős hatásuk miatt komoly felbolydulást okoztak az iparágban. Ezek közül talán kevesebb visszhangot kapott, de a jövőre nézve komoly hatással lehet több gázszektorbeli részpiacra is a stratégiai gázkészlet csökkentésére vonatkozó törvénymódosítás. Eszerint a földgáz biztonsági készlet mérete a korábbi „legalább 1200 millió m3 mobilgázkészlet” mértékről „legalább 600 millió m3 és legfeljebb 1200 millió m3 mobil földgázkészletre” csökken, ahol a mindenkori pontos mennyiséget miniszteri rendelet határozza meg, minden év január 15-éig. És bár az idén megjelent 2/2011. (I. 14.) NFM rendelet végül nem élt a törvénymódosítás nyújtotta lehetőséggel, hanem helybenhagyta a korábbi 1200 millió m3-es méretet, a lehetőség a következő évekre nézve már fennáll a szabályozás számára, amellyel többek között a stratégiai tárolás költségeit és ezáltal a földgáz végfogyasztói árba beépülő díját csökkentheti. Ezért e fejlemény kapcsán érdemesnek találtuk kicsit közelebbről megvizsgálni, hogy a földgázrendszer csúcsnapi kapacitása és az elmúlt évek fogyasztási adatai alapján ténylegesen mekkora biztonsági földgázkészlet is mondható szükségesnek.

Szerző: Szolnoki Pálma
A rendszerszintű tartalékok költségeinek alakulása és a szabályozó erőművek árazási viselkedése 2008 és 2011 között

Az általános villamosenergia-piaci folyamatokkal ellentétben, a rendszerszintű szolgáltatások árai az elmúlt években folyamatosan emelkedtek a hazai áramszektorban. Az áramfogyasztók ma közel 2 forintot fizetnek a rendszerszintű szolgáltatásokért kilowattóránként, amelynek összes költsége 2010-ben 67,5 milliárd forintot tett ki. Cikkünk első részében áttekintést adunk a MAVIR által lekötött rendszerszintű tartalékok volumenének, szerkezetének és összes költségeinek alakulásáról. Cikkünk második részében pedig azt vizsgáljuk, hogy a költségek növekedése összefüggésbe hozható-e a főbb szabályozó erőművek árazási viselkedésével.

Európai uniós gázellátás-biztonsági szabályozás lépett érvénybe

2010. december 2-án hatályba lépett az unió új, a közösség gázellátás-biztonságának javítását célzó rendelete [az Európai Parlament és a Tanács 994/2010/EU rendelete (2010. október 20.) a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 2004/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről]. Az új szabályozás a 2009. januári gázkrízisre adott uniós válasz markáns elemének tekinthető, és végrehajtása egyaránt lényeges változást eredményezhet hazánk ellátásbiztonsági helyzetében és gázpiaci pozíciójában. A Szabályozás kötelező érvényű, tagállami jogszabályi átültetést nem igényel. Célját egyrészt a tagállamok gáz infrastruktúrájára és egyes kiemelt szolgáltatásokra vonatkozó minimumkövetelmények előírása révén, másrészt tagállami szinten megvalósítandó, de uniós szinten koordinált válságmegelőzési és -kezelési tervezési rendszer fokozatos bevezetésével igyekszik elérni. A Szabályozás infrastruktúrára vonatkozó követelményeinek rövid összefoglalása után egyszerű mutatószámok segítségével vizsgáljuk, hogy a régió egyes országai – köztük Magyarország – milyen pozícióban vannak a jogszabályban foglalt ellátásbiztonsági minimumkövetelmények teljesítésének jelenlegi szintje alapján. Kitérünk arra is, hogy mely régióbéli partnerekkel tűnhet érdemesnek krízismegelőzési és -kezelési cselek- vési terveket kidolgoznia Magyarországnak

Szerzők: Kaderják Péter, Andzsans-Balogh Kornél