Kiadványok / Piaci jelentés
Jelentés az energiapiacokról 2011. évi II. számMegjelent: 2011. június 1.
A megújuló termelés támogatásának dilemmái | Egy új, hosszú távú földgázimport-szerződés árazási opcióinak elemzése | Nukleáris projektek Kelet-Közép-Európában

Tartalomjegyzék

A megújuló termelés támogatásának dilemmái

A megújuló bázisú villamosenergia-termelés támogatási rendszerének megújítását tervezi 2012 januárjától a kormány. Az előző szabályozási időszak 2010. december végi lejártával vált nyitottá az a kérdés, hogy a Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben (NCST) kijelölt célokat milyen eszközök segítségével kívánja elérni a hazai politika. A múlt év decemberében még arról hallhattunk, hogy 2013-tól forgalmazható zöldbizonyítvány rendszer bevezetésére számíthatnak a piaci szereplők. A 2011. március 16-án kihirdetett villamosenergia-törvény (VET) módosítása azonban azt valószínűsíti, hogy – a német ösztönzési rendszer mintájára – mégis energiaforrásokra, termelési eljárásokra, az erőművi névleges teljesítőképességre, az energiaátalakítás hatásfokára, valamint az erőmű létesítésének időpontjára tekintettel, differenciált kötelező átvételi rendszer (KÁT) kidolgozására kerül majd sor idehaza. Világossá vált, hogy a KÁT rendszer – a szakmai konszenzusnak megfelelően – a megújuló áramtermelés támogatására szűkül, leválik a kapcsolt termelés kérdéséről. Az is egyértelműnek látszik, hogy a hazai megújuló áramtermelés 70% körüli részét adó, ún. nagyméretű biomassza-termelők ideje hamarosan lejár, mivel ezt a termelési módot a döntéshozók kifejezetten előnytelennek tartják. Az új szabályozás kihirdetése 2011 júliusában várható. Ebben az írásban azokat a kockázatokat elemezzük, amelyek az elmúlt évek hazai és nemzetközi tapasztalatai alapján a differenciált hatósági áras kötelező átvételi rendszereket jellemzik.

Egy új, hosszú távú földgázimport-szerződés árazási opcióinak elemzése

Magyarország földgázellátásának biztonságában meghatározó szerepet játszik az orosz féllel kötött hosszú távú importszerződés, amely az évtized közepén lejár. A következő szerződést előkészítő tárgyalások feltehetően 1-2 éven belül elkezdődnek. A jelenlegi szerződésbe foglalt, olajindexált import gázárpálya és az európai gázpiacok árszintje közötti, százalékosan kétszámjegyű árkülönbözetet figyelembe véve a hazai gázfogyasztók számára alapvető fontosságú kérdés, hogy a magyar fél tárgyalási pozíciói mennyire erősek az új szerződés megkötésekor. A cikkben ennek elemzésére teszünk kísérletet.

Szerző: Kiss András
Nukleáris projektek Kelet-Közép-Európában

Az elmúlt évtizedben széles körben használatos kifejezés lett a „nukleáris reneszánsz” fogalma. A globális villamosenergia-fogyasztás elkövetkező 20 évben várható erőteljes (mintegy 75%-os) növekedése 100 GW-ot meghaladó mértékű (nettó) nukleáris kapacitásbővülést feltételez, melyet első- sorban Kína és az ázsiai térség 5-6% körüli átlagos éves villamosenergia-fogyasztás növekedése és az intenzív igénynövekedésre épülő ambiciózus atomerőmű-építési programja generál. A klímaváltozás mérséklését célzó intézkedések, a fosszilis energiahordozók árának jelentős emelkedése, illetve a nukleáris energiatermelésben bekövetkező hatékonyságnövekedés számottevően javították a karbonmentes technológiák versenyképességét, ami a fejlett országokban is a befektetői érdeklődés előterébe helyezte az atomenergiát.

Szerző: Kerekes Lajos