Kiadványok / Piaci jelentés
Jelentés az energiapiacokról 2011. évi III. számMegjelent: 2011. szeptember 1.
Baumgarten-saga | A német atomerőművek bezárásának hatása a közép-európai árakra | Földgázpiaci szabályozás-változások a 2010/2011. gázévben | Egy szigorúbb klímapolitika gazdasági hatásai Magyarországon

Tartalomjegyzék

Baumgarten-saga

Írásunkban a hazai gázárak alakulása szempontjából kiemelkedő jelentőségű HAG vezeték a 2011/2012-es gázévre vonatkozó allokációját vesszük górcső alá, sorra vesszük a kapacitáselosztás megvalósításának fordulatos történetét és értékeljük a végeredmény.

Szerző: Szolnoki Pálma
A német atomerőművek bezárásának hatása a közép-európai árakra

A német nukleáris politika a közelmúltban erős pálforduláson ment keresztül, jócskán megbolygatva az európai piacokat. A változás hatásait számos tanulmány taglalta, de ezek fókuszában főként a német rendszerbiztonság, illetve a jelenség nagykereskedelmi áramárra mért hatása állt. A közel 8,4 GW nagyságú termelői kapacitás márciusi ideiglenes, majd júniusi végleges kivonása a német forrásokból erős áremelkedést hozott Magyarországon a határidős nagykereskedelmi villamosenergia-árakban. Tanulmányunkban ennek a hatásnak a hátterét igyekszünk megvilágítani, és körüljárni, hogy milyen mechanizmuson keresztül történt az áremelkedés. Elsőként felvázoljuk a német erőművi kapacitásokból és termelési költségekből összetevődő kínálati görbét, és megmutatjuk, hogy a nukleáris források kivonása milyen következményekkel járt a német nagykereskedelmi áramárra. Ezt követően röviden bemutatjuk a döntés közép-európai nagykereskedelmi piacokra gyakorolt hatását, majd a határkeresztező áramlások alakulásán keresztül rávilágítunk a Németországot és Magyarországot érintő rövid távú hatásokra.

Földgázpiaci szabályozásváltozások a 2010/2011. gázévben

Az elmúlt gázévben számos olyan jogszabályváltozás következett be, amely számottevő hatással volt – és lesz a jövőben is – a földgázpiac működésére. A következőkben rövid, tényszerű áttekintést adunk a 2010/2011-es gázévet érintő szabályozási változásokról. A cikk első részében az árszabályozásban bekövetkező változásokat, második részében pedig az MVM földgázpiacra történő belépését segítő intézkedéseket mutatjuk be

Szerzők: Andzsans-Balogh Kornél, Kerekes Lajos
Egy szigorúbb klímapolitika gazdasági hatásai Magyarországon

Az Európai Unióban jó néhány éve intenzív vita folyik arról, hogy elegendő-e az üvegházhatású gázokat (ÜHG) az 1990-es bázishoz képest 2020- ra 20%-kal csökkenteni, vagy ennél nagyobb mértékű, 30%-os csökkentésre van szükség. Az Európai Unió Roadmap 2050 című közleményével a 2020-as évre vonatkozó ÜHG-csökkentési cél meg- állapítása körüli vita elcsendesedni látszott, hiszen az anyag nem határozott meg konkrét célértéket a 2020-as évre, ellenben itt jelenik meg először a 25%-os célkitűzés ötlete, mely a tagországokra eső terhek fokozatos növekedésére is ad elképzelhető forgatókönyvet. A javasolt 25%-os csökkentést az Európai Unió környezetvédelmi minisztereinek ez év június 21-i ülésén megerősítették ugyan, azonban ezen döntéssel szemben Lengyelország panaszt nyújtott be. Indoklásaik között szerepel, hogy az Európai Bizottság döntése egyebek között sérti az arányosság elvét, mert a kibocsátás-csökkentési célt más, kevésbé költséges módon is el lehetne érni. Emellett a földgáz előtérbe helyezése a szén kárára megtöri a diszkriminációmentesség uniós alapelvét, és beavatkozást jelent a tagállamok energiapolitikájába. Érdemes megjegyezni, hogy már csak Lengyelország áll a teljes európai klímakonszenzus útjában. Jelen elemzésben megvizsgáljuk, hogy milyen hatásokkal járna a magyar gazdaságra egy szigorúbb európai uniós ÜHG-csökkentési vállalás 2020-ra, nevezetesen a 20%-os ÜHG-csökkentési cél 30%-ra történő emelése az 1990-es évhez képest. Ehhez számszerűsítjük azokat a költségeket és hasznokat, amelyeket a megemelt vállalás eredményezne a gazdaság különböző szektoraiban. Azért a még korábban tervezett 30%-os célkitűzést vizsgáljuk, mert ez még hivatalos EU célkitűzéssé válhat, amennyiben sikerül az EU-n kívüli fejlett országokkal egy nemzetközi egyezményt tető alá hozni.