Kiadványok / Piaci jelentés
Jelentés az energiapiacokról 2012. évi III. számMegjelent: 2012. szeptember 1.
Hogyan lehetne olcsóbb a gáz Kelet-Közép-Európában? | A németországi atomerőmű-bezárások hosszabb távú hatásai | A növekvő fotovoltaikus termelés árampiaci hatásai | TOP vagy TOPless 2015 után? A magyar gázpiac jövője a hosszú távú szerződés lejárta után

Tartalomjegyzék

Hogyan lehetne olcsóbb a gáz Kelet-Közép-Európában?

A 2009. januári ukrán–orosz gázvita kapcsán pár napra elzárták a Kelet-Európa felé vezető tranzitvezetéket, ami pillanatok alatt reflektorfénybe helyezte a volt szocialista országok ellátásbiztonsági kitettségét. Azóta sokszor és sokan kifejtették, hogy az egyoldalú orosz gázfüggőség komoly kockázatokat rejt, mely a források diverzifikálásával, a nyugat-európai gázrendszerhez való infrastrukturális kapcsolódás erősítésével és a kelet-európai országok egymás közötti fizikai összekapcsolásával, illetve a meglévő vezetékek kétirányúsításával mérsékelhető. Ezeket részben az EU 2010-es földgáz ellátásbiztonsági rendelete 5 kötelezővé is teszi (pl. minden, tagállamok közti összekötő vezeték kétirányúsítása 2013 decemberéig), részben a 10 éves hálózatfejlesztési tervekben szerepelnek a tagállamok tervezett határkeresztező, illetve tároló beruházási fejlesztési tervei. Az ellátásbiztonsági szempont mellett ugyanakkor nem elhanyagolható hozadéka a hálózatfejlesztéseknek, hogy általuk a régió földgázbeszerzési nagykereskedelmi ára is közeledik a nyugat-európai árakhoz (ezt modellezésünk során a holland tőzsdei spot [TTF] gázárakkal jellemezzük), melyek az elmúlt években jelentősen alatta maradtak a Duna Régióországai (TOP szerződésekkel dominált piacainak) nagykereskedelmi árainak.

A REKK azt próbálta meg modellezési munkája során számszerűsíteni, hogy melyik infrastruktúraprojekt, illetve mely projektcsomagok tudnák az egész régió éves gázszámláját a legnagyobb mértékben csökkenteni, valamint megvizsgálta, hogy mely új forrás bevonása jár a régió számára a legnagyobb megtakarítással.

A németországi atomerőmű-bezárások hosszabb távú hatásai

Korábbi írásunkban már elemeztük a német atomerőművek bezárásának rövid távú – árra és külkereskedelemre, valamint a magyarországi villamosenergia-piacra gyakorolt – hatásait. Az azóta eltelt több mint egy év egyrészt lehetőséget nyújt arra, hogy hosszabb időtávú adatokkal is áttekinthessük a németországi és a régiós energiapiacokra gyakorolt hatásokat, másrészt a REKK által kifejlesztett Európai Villamosenergia-piaci Modell eredményein keresztül elemezhetjük a hosszabb távon várható változásokat is. A modell összesen 36 európai ország villamosenergia-piacát szimulálja. Az elemzés ennek megfelelően először áttekinti az elmúlt év német villamosenergia-piaci fejleményeit, kitekintést nyújtva azokra az elemzésekre is, amelyek a nukleáris kapacitáscsökkentés kapcsán felmerülő kérdésekre fókuszálnak. Ezt követi a modell eredményeinek értékelése.

A növekvő fotovoltaikus termelés árampiaci hatásai

Az elmúlt két év során az áramtőzsdei zsinór- és csúcstermékek közötti árkülönbözet (peak spread) több európai országban, így Németországban és Spanyolországban is nagymértékben csökkent – ez a tendencia 2012 során is folytatódni látszik. A jelenség hátterében elsősorban a robbanásszerűen terjedő fotovoltaikus (PV) naperőművi termelés áll: a naperőművek a nappali csúcsidőszakban bőséges energiát képesek előállítani, kötelező átvételük pedig jelentős többletkínálatként csapódik le, leszorítva a csúcsidőszaki áramárakat. Cikkünkben a fotovoltaikus erőműveknek ezt az árleszorító hatását vizsgáljuk, elsősorban Németország esetében, továbbá azt, hogy az alacsonyabb árkülönbözetek milyen hatással lehetnek az erőművi mixre és ezáltal hosszabb távon az árampiaci folyamatokra

Szerző: Hum Antal
TOP vagy TOPless 2015 után?A magyar gázpiac jövője a hosszú távú szerződés lejárta után

2014–15-ben lejár a Gazprom és a MOL által 1996-ban kötött, a hazai gázpiac kínálatának azóta is gerincét adó, hosszú távú Take or Pay (TOP) szerződés, és ezzel megnyílik a lehetőség a hazai földgáz nagykereskedelmi piac szerkezetének lényeges átalakítására. Jelen írás alapkérdéseket vet fel arra vonatkozóan, milyen irányokat vehet a hazai erőművek versenyképessége és a lakosság jóléte szempontjából meghatározó jelentőségű hazai földgázszektor jövőbeni szerkezete. Mindenekelőtt azt vizsgáljuk, van-e létjogosultsága egy, a jelenlegihez hasonló, speciálisan a magyar piacra vonatkozó új TOP szerződés megkötésének a várható hazai és régiós gázpiaci fejlemények tükrében

Szerző: Hum Antal