Kiadványok / Piaci jelentés
Jelentés az energiapiacokról 2009. évi II. számMegjelent: 2009. június 1.
A hazai gázkeresletről | A magyar gáztárolói piac kilátásai | A januári gázkrízis regionális hatásai | Magyar gas release | Helyzetjelentés a gázpiac szabályozási hátteréről

Tartalomjegyzék

A hazai gázkeresletről

A 2009 januárjában bekövetkező gázkrízis újra a gázfelhasználásra irányította a közvélemény figyelmét. A hazai gázfelhasználást keresleti oldalról három részre bonthatjuk: lakossági és kommunális felhasználásra; villamosenergia- és hőtermelési célú fogyasztásra; és az egyéb szegmensre, amely az ipari célú felhasználást jelenti.

Szerző: Tóth András István
A magyar gáztárolói piac kilátásai

Európa nyugati felén az elmúlt években jelentős gáztároló-építési hullámnak lehettünk tanúi, különösen Németországban, Spanyolországban és Hollandiában. A beruházási döntések mögött a növekvő gázkereslet feltételezése és a gáztárolók liberalizált piaci körülmények között bővülő szerepköre is megjelent. A beruházások célja már nemcsak a hagyományos szezonális keresletingadozás kiegyenlítése, hanem a csúcskeresletű időszakok rugalmas kezelése is. A hazai gáztárolói piacot, ahol egészen a közelmúltig nem történt jelentősebb beruházás, jelenleg az E.ON monopolpozíciója jellemzi. Ez a helyzet azonban az építés alatt álló és a tervezett új gáztárolói kapacitások következtében már a közeljövőben változni fog. Az alábbiakban egyszerű piacelemzési eszközökkel vizsgáljuk a verseny kialakulásának esélyét a hazai gáztárolói piacon.

A januári gázkrízis regionális hatásai

2009. január 7. és 19. között leállt az orosz gáz Ukrajnán keresztül Európába történő tranzitálása. Az orosz szállítások évtizedekkel ezelőtti megindulása óta ez volt a legsúlyosabb európai gázipari krízis. Régiónkat, s benne hazánkat, az orosz importfüggés európai átlagot jóval meghaladó mértéke és az országok közötti gázhálózati összeköttetések hiánya vagy gyengesége miatt súlyosabban érintette a krízis, mint az EU régi tagállamainak zömét. A csapelzárás fogyasztókra gyakorolt hatását idén keresleti oldalról „szerencsére” enyhítette a gazdasági válság következtében bekövetkező jelentős, nem-háztartási gázkereslet visszaesése. Az átlagosnál jóval enyhébb, tavaly decemberi időjárás pedig tárolói túlkínálatot eredményezett az európai piacon a krízis időszakában. E kedvező körülmények híján, vagy a válság elhúzódása esetén, egy hasonló krízis fogyasztói hatása az idén januárinál sokkal drasztikusabb lehet. Mivel a januári krízist lezáró, 10 évre szóló orosz–ukrán megállapodás végrehajthatósága kérdéses, fel kell készülni a januárihoz hasonló krízishelyzetek jövőbeni kezelésére. Ezért a régió tíz országának januári tapasztalatát elemezve arra keressük a választ, mi magyarázza a kríziskezelés viszonylagos sikerében tapasztalható különbségeket.

Magyar gas release

Az E.ON Földgáz Trade Zrt. 2009. március 6-án megtartotta negyedik éves földgáz aukcióját. Az esemény jelentősége, hogy az ily módon transzparensen értékesített földgáz a magyar szabadpiacon értékesített gáz jelentős részét adja. 2008-ban ez becslésünk szerint közel 30% volt, ami egyben a tavalyi teljes magyar földgázfogyasztás 8,5%-ának felel meg. A gas release megtartására az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága kötelezte az E.ON-t, miután részletes vizsgálat után, 2005. december 21-én meghozott határozatában jóvá- hagyta az E.ON Ruhrgas International AG-nak a MOL Földgázellátó Rt.-ben és a MOL Földgáztároló Rt.-ben történő befolyásszerzését. Tekintettel arra, hogy a tranzakció következtében az E.ON jelentős piaci erővel rendelkezik a magyar gáz-nagykereskedelmi és gáztárolói piacon is, valamint a villamosenergia-szektorban is jelentős szereplő, a Bizottság a jóváhagyást számos feltételhez kötötte. A tulajdonosi szétválasztás előírása a gázszállítás és a nagykereskedelem vonatkozásában is ennek a feltételrendszernek volt fontos eleme. Cikkünkben a likviditást növelő előírásokra szorítkozunk

Helyzetjelentés a gázpiac szabályozási hátteréről

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényt (továbbiakban: új GET) az Országgyűlés 2008. június 9-én fogadta el. A GET számos – már jól ismert – változást vezetett be a régi működési modellhez képest, ugyanakkor a részletek kidolgozatlanul maradtak: a törvény közel száz helyen hivatkozik arra, hogy a törvény végrehajtásának részletes szabályait külön jogszabályban, kormányrendeletben határozza meg. Ezek közül a legjelentősebb a GET egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet, mely 2009. január 30-án meg is jelent (19/2009 Korm. rendelet [továbbiakban: VHR]), és a részletes szabályok döntő többségét tartalmazza.

Szerző: Tóth András István