Kiadványok / Piaci jelentés
Jelentés az energiapiacokról 2015. évi III. számMegjelent: 2015. október 26.
Megfontolások a következő magyar-orosz gázszerződéshez | Gázinfrastruktúra-régiós prioritásprojektek Közép-és Délkelet-Európában | Negyedik energiacsomag?Az uniós energiapiaci szabályozás módosítására tett nyári javaslatok

Tartalomjegyzék

Megfontolások a következő magyar-orosz gázszerződéshez

Magyarország földgázpiacát 1996 óta a Panrusgáz kezében lévő hosszú távú szerződés dominálja. Bár ezen szerződést a felek -vélhetőleg 2018-ig- meghosszabbították, az már most jól látható, hogy az új megállapodást a korábbitól merőben eltérő feltételek mentén fogják megkötni. A szerződés meghosszabbítása annak az ad-hoc megállapodásnak az eredménye, melyben a felek a szerződést kiterjesztették az utóbbi években felhalmozódott TOP deficit (át nem vett földgáz mennyiség) megvásárlására. A többi közép-kelet európai országhoz hasonlóan ugyanis Magyarország is profitált a határkeresztező kapacitások bővüléséből és az európai hub-okon folyó kereskedelem növekedéséből, ami az utóbbi években lehetőséget teremtett az ellátás diverzifikálására és ezzel párhuzamosan aláásta a hosszú távú szerződésben meghatározott átvételi kötelezettség teljesíthetőségét. Középtávon igen valószínűtlen, hogy a földgázfogyasztás visszatér a krízis előtti szintre, miközben minden korábbinál versenyképesebb importforrások állnak rendelkezésre: a magyar félnek ezért gondosan mérlegelnie kell, hogy a Gazprommal kötött új szerződés hogyan járulhat hozzá a hazai piac további fejlődéséhez.

Szerző: Nolan Theisen
Gázinfrastruktúra – régiós prioritásprojektek Közép- és Délkelet-Európában

Számos uniós dokumentum foglalkozik a gázinfrastruktúrák jobb összekapcsolásának szükségességével, különösen Délkelet-Európa viszonylatában. A regionális jelentőségű projektek meghatározásának kereteit felvázoló TEN-E rendelettől kezdve az inkább politikai és stratégiai irányultságú dokumentumokig – mint amilyen a Bizottság 2014. május 28-i Európai Energiabiztonsági Stratégiája, illetve az azt követő, 2014. októberi Stresszteszt és az Energia Unióra vonatkozó, 2015. február 25-i javaslat – egyaránt a gázforrások bővítésének és az európai gázinfrastruktúrák jobb összekapcsolásának szükségességét hangsúlyozzák. Az európai és regionális szempontból legfontosabb projektek azonosítása szintén hosszú időre nyúlik vissza.

Negyedik energiacsomag? Az uniós energiapiaci szabályozás módosítására tett nyári javaslatok

Az Európai Bizottság 2015. júliusában az energiapiacok szabályozásának módosítását célzó javaslatcsomagot tett közzé. A „nyári energiacsomag” kiterjed az emissziókereskedelmi rendszer működését és az energiacímkék alkalmazását szabályozó jogszabályok módosítására, a fogyasztók védelmét és piaci részvételét segítő javaslatokra, és a villamosenergia-piac működési modelljének átalakítására. A következőkben bemutatjuk a javaslatcsomag lényegesebb elemeit és röviden értékeljük azok várható hatásait.
Elsőként a Bizottság által felvázolt új árampiaci modell elemeit tekintjük át, majd bemutatjuk a fogyasztók energiapiaci szerepvállalását segítő, a megújuló energia saját célú termelésére vonatkozó bizottsági ajánlásokat. Cikkünk második részében a klímavédelmi szabályozásba nyújtunk betekintést: a párizsi klímakonferencia előtti időszakban megjelenő önkéntes kibocsátáscsökkentési vállalások áttekintése után megvizsgáljuk, hogy az Európai Unió által tett 40%-os emissziókorlátozási célkitűzést a Bizottság milyen jogszabálymódosításokkal kívánja elérni.