Kiadványok / Piaci jelentés
Jelentés az energiapiacokról 2016. évi II-III. számMegjelent: 2016. augusztus 1.
Trendek az európai és a magyar szén-gáz tüzelőanyag váltásban I A karbon árküszöb hatásai: Nem lépik át a szenesek... I REKK Megújuló Energia Hét I Orosz gázárazási stratégiák I Az energiatárolás szerepe a jövő villamosenergia-rendszerében

Tartalomjegyzék

Trendek az európai és a magyar szén-gáz tüzelőanyag váltásban

A földgáz alapú áramtermelés bizonyos területeken az Európa-szerte stagnáló villamosenergia-kereslettel szemben növekvő tendenciát mutat. Elméletben az alacsony gázárak, az elavult széntüzelésű erőművek és a nukleáris erőművek bezárása, valamint a klímapolitikai célok elérése elősegíthetné a földgáz alapú termelés visszazárkózását. A nagy tüzelőberendezésekről szóló EU-s direktíva és néhány nyugateurópai energiapolitikai törekvés (a fent említett szén- és nukleáris erőművek leállítása) enyhíti a CCGT erőművekre nehezedő nyomást. Ugyanakkor a közép- és dél-európai régió (Central and South Eastern Europe - CSEE) számára megfelelő a szén- illetve nukleáris alapú termelés nagy aránya a villamosenergiamixben, a szénerőművek legnagyobb része Lengyelországban épül. Nagy-Britannia CO2-re vonatkozó küszöbára és a rendkívül alacsony tőzsdei (NBP) gázárak egyre lejjebb szorítják a szén alapú termelést a merit order görbén. A kontinensen szintén növekszik a gáz szénnel szembeni versenyképessége, az alacsony ETS árak azonban nem segítették elő a széleskörű tüzelőanyag-váltásra ösztönző környezet megteremtését. Az alacsony gázárak szerény profitlehetőségeket biztosítanak ugyan, azonban a belga, a holland és legfőképp a német piacon a brit és francia küszöbárhoz hasonló eszközökre lenne szükség ahhoz, hogy a gáz alapú termelés ismét erőre kapjon.

A karbon árküszöb hatásai: Nem lépik át a szenesek. . .

Ségolène Royal francia energiaügyi és környezetvédelmi miniszter májusban bejelentette, hogy országa jövő év elejétől minimum szén-dioxid árat (árküszöböt) vezet be az erőművi szektorban. Az árküszöb fenntartását biztosító adó a brit mintához hasonlóan az EU Emissziókereskedelmi Rendszerében (EU ETS) érvényes kibocsátási kvóta (EUA) árát egészíti ki egy előre meghatározott értékre, ami a jelenleg elérhető információk szerint várhatóan 30 euró lesz tonnánként.

REKK Megújuló Energia Hét - konferencia- összefoglaló és -értékelés

Június 7-9 között a megújuló alapú villamosenergia-termelés szabályozásának négy aktuális területére fókuszáló rendezvénysorozatot szervezett a REKK: a konferencán áttekintettük az EU 2030-as célkitűzés végrehajtása körüli kérdőjeleket, régiónk 2020-as megújulós célkitűzésekre vonatkozó előrehaladását, az újonnan alkalmazandó tendereztetési eljárásokra vonatkozó terveket, illetve a most bevezetésre kerülő új METÁR rendszer keretszabályait.

Orosz gázárazási stratégiák

Európában a földgáz ára drasztikusan csökkent 2015-ben és történelmi mélypontra esett 2016-ban. Ugyanakkor az európai földgázkereslet lényegében stagnált. Az Európába irányuló orosz gázexport még ebben a nyomott piaci környezetben is tovább nőtt. Írásunk Oroszország európai gázárazási stratégiáját vizsgálja, és felvázolja Oroszország (a Gazprom) lehetséges jövőbeli lépéseit.

Az energiatárolás szerepe a jövő villamosenergia-rendszerében

Az elektromos áram tárolásának lehetőségei egyre nagyobb figyelmet kapnak Európában az uniós klímavédelmi erőfeszítésekkel összefüggésben. A tárolás fontos szerephez juthat a villamosenergia-szektor dekarbonizációjában, hiszen elősegítheti a megújuló források integrációját. Azok egy részénél ugyanis az időjárástól függ, hogy éppen mennyi energia termelődik (süt-e a nap, vagy fúj-e a szél). A fogyasztás ugyanakkor teljesen eltérő mintát is követhet, és a tárolás révén megoldható, hogy a termelésnek ne kelljen folyamatosan a fogyasztáshoz alkalmazkodnia. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy nem kell túlépíteni, vagyis a csúcsfogyasztáshoz, illetve a megújulók csúcstermeléséhez igazítani a teljes villamosenergiarendszert: megspórolhatunk beruházásokat a termelési kapacitások bővítésében éppúgy, mint a szállítási és elosztási infrastruktúra fejlesztésében. A tárolás kereskedelmi szempontból is fontos szerepet kaphat, hiszen lehetővé teheti, hogy az áramot azokban az időszakokban értékesítsük, amikor nagy a kereslet, és ezért magasabb az ára.

Szerző: Beöthy Ákos