Kiadványok / Piaci jelentés
Jelentés az energiapiacokról 2017. évi II-III. számMegjelent: 2017. október 17.
A március 6-i PRISMA kapacitásaukciók rövid értékelése I A párizsi klímaegyezmény az USA nélkül I Mit hoz a végleges Tarifa Network Code? I Az IEA 2017-es országriportjának bemutatása I Energiaszegénység: rossz álom vagy valóság?

Tartalomjegyzék

A március 6-i PRISMA kapacitásaukciók rövid értékelése

Az európai szabályozás építőkövei épp csak a helyükre kerültek az utolsó még hiányzó network code elfogadásával: az első koordinált európai kapacitásaukcióval a fair és diszkriminációmentes verseny startpisztolya dördült el. Az eredmény pedig? Egy nap alatt sikerült bebetonozni 20 évre – kötelezően érvényes módon és teljesen átláthatóan – a hálózathasználatot annak a domináns szereplőnek az érdekei mentén, akinek a kelet-európai piacokon az árazási erőfölényével való visszaélése évekig tartó jogi vizsgálatok tárgya volt, a vele szemben való tárgyalási pozíció erősítésére pedig eurómilliárdokat költött az Unió ellátásbiztonságot segítő és a diverzifikációt növelő infrastruktúra-beruházások címén. 2017 március elején az európai gázhálózat nagy részét lefedő PRISMA platformon hosszú távú kapacitás-lekötési aukciót tartottak. Írásunkban egy olyan piactorzító jelenségre mutatunk rá, melyet a domináns szereplő többletinformációja okozhatott az európai kapacitás-lekötési piacon. A Gazprom 9 milliárd EUR kapacitás-lekötési díj megfizetése mellett kötelezte el magát annak érdekében, hogy 2020-tól kezdődően visszaszerezze a régiónkba és Ukrajnába irányuló gázszállítások feletti korábbi kontrollját.

Szerzők: Takácsné Tóth Borbála, Kotek Péter, Kaderják Péter
A párizsi klímaegyezmény az USA nélkül

Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke már választási kampánya során megígérte, hogy megválasztása esetén kilépteti országát a Párizsi Klímaegyezményből. Az ígéret beváltásának első jele volt, amikor ez év március 28-án aláírta az ’USA energiafüggetlenségéről’ szóló elnöki rendeletet, amely az Obama-adminisztráció által elindított klímapolitikai törekvések megfékezésére irányul. Ezt követően nyár elején nyilvánosan is bejelentette a kilépési szándékot, július 5-én pedig hivatalos levélben értesítette erről az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Bár a kilépésre az egyezményben lefektetett szabályok alapján 2019 előtt nincs lehetőség és az eljárás is csupán röviddel Trump mandátumának lejárta körül fejeződhet majd be, a bejelentés egyrészt jelzésként szolgált a piaci szereplők számára, másrészt nyilvánvalóvá tette, hogy az USA nem kíván a továbbiakban részt vállalni a Zöld Klíma Alap (Green Climate Fund) támogatásában. A fejlett gazdaságok ezen a pénzügyi alapon keresztül segítik önkéntes hozzájárulásaikkal a fejlődő országok klímapolitikai céljainak megvalósítását és a klímaváltozás miatt bekövetkező, kedvezőtlen környezeti hatásokhoz való alkalmazkodásukat (adaptáció). Vitatható, hogy a kampányígéret betartásával a szavazói kedvében akart volna járni Trump. A klímaváltozás szabályozásával kapcsolatos, reprezentatív kutatások alapján ugyanis az USA regisztrált szavazóinak 71 százaléka szerint valós probléma a globális felmelegedés, 58 százalékuk egyetért azzal, hogy a klímaváltozás emberi tevékenység következménye, és 77 százalékuk fontosnak tartja, hogy a szabályozók lépéseket tegyenek a széndioxid-emisszió korlátozására.

Mit hoz a végleges Tarifa Network Code? Változások a gázszállítási tarifákban

2017 márciusában megjelent az utolsó gázpiaci Network Code is, mely az egységes és átlátható szállítási tarifaképzést kívánja előmozdítani. Ezzel egy mintegy 10 éves munkafolyamat végére került pont, hiszen a korábbi Network Code-okat előkészítő munka már 2007-ben megkezdődött. Maga a Tarifa Network Code is (a többi Network Code-hoz hasonlóan) egy igen hosszú folyamat eredményeképp vált véglegessé, az első, egységes tarifaképzéshez kapcsolódó egyeztetések már 2011-ben elkezdődtek. 2013-ban jelent meg az első komplett dokumentum: az Iránymutatás (Framework Guidelines on rules regarding harmonised transmission tariff structures for gas) a fontosabb szabályozásváltozásokat már előrevetítette, a nemzeti szabályozó hatóságok és az átviteli rendszerirányítók már ez alapján elkezdhették a felkészülést a most életbe lépett szabályokra. A dokumentum véglegesítése azonban korántsem volt egyszerű folyamat. Az ENTSOG 2014 végén ACER-hez benyújtott anyaga komoly változásokon esett át a 2015. júliusi ismételt benyújtás, majd a 2017-es véglegesítés előtt. Az első változathoz képest a végleges dokumentum kevésbé szigorú kereteket határoz meg a tarifaszámítási módszertan kapcsán. Bizonyos céloknak meg kell ugyan felelni, de ahogy a későbbiekben bemutatjuk, a dolog mikéntjében sokkal inkább szabad kezet kaptak a nemzeti szabályozó hatóságok.

Az IEA 2017-es országriportjának bemutatása

2017 júniusában az International Energy Agency (IEA) publikálta Magyarországra vonatkozó energiapiaci elemzését. Az írás ad egy átfogó képet az ország energiapiaci helyzetéről, illetve javaslatokat tesz a kormány számára, hogy milyen további intézkedéseket lehet érdemes bevezetni. Mivel a legutóbbi ilyen teljes körű IEA-jelentés 2011-ben készült Magyarországról, ezért jelen cikkükben fontosnak tartjuk az elemzés legfontosabb állításainak összefoglalását és értékelését. Általánosságban elmondható, hogy bár a jelentés több helyen azonosít fejlesztési pontokat, alapvetően a 2011-es megállapításokhoz viszonyítva
előrelépést emel ki számos energetikai alterülettel kapcsolatban.

Szerző: Diallo Alfa
Energiaszegénység: rossz álom vagy valóság?

A tavalyi év végén közzétett energiaszabályozási csomagban a korábbinál nagyobb hangsúlyt kapott az energiaszegénység kérdése. Szociális áttörésről nem beszélhetünk, de kétségtelen, hogy a Bizottság fokozatosan enged azon korábbi álláspontjából, miszerint az energiapiaci szabályozást nem szabad keverni a szociális problémák kezelésével. A módosított villamosenergia-irányelv az energiaszegénység meghatározására és az érintett háztartások számának mérésére, illetve a probléma kezelése érdekében alkalmazott intézkedésekről történő rendszeres jelentéstételre kötelezné a tagállamokat. Az energiahatékonysági irányelvre vonatkozó módosítási javaslat továbbá kötelezettségként fogalmazza meg, hogy az energiahatékonysági intézkedések bizonyos hányadát az energiaszegénységben élő háztartásokban kell végrehajtani. A tagállami intézkedések összehangolása érdekében az Európai Bizottság bejelentette, hogy „Európai Energiaszegénységi Figyelő” (European Energy Poverty Observatory) néven rendszeres jelentéseket fog közzétenni az energiaszegénység nyomon követésére és a tagállami intézkedések támogatására.

Szerző: Kerekes Lajos