A szlovák-magyar földgáz összekötő a 2011-es magyar energiastratégia kiemelt projektje volt. A vezeték megépítése három célt szolgált: Az első, hogy elősegítse a magyar gázpiac integrációját a nyugat- európai piacokkal. A második, hogy erősítse a magyar fél tárgyalási pozícióját Oroszországgal szemben a hosszú távú szerződés újratárgyalásakor. A harmadik pedig, hogy ellátásbiztonsági helyzetben tovább erősítse az ország gázhálózatának alkalmasságát.

A 2012-ben elvégzett REKK-elemzés nem csupán ellátásbiztonsági okokból, hanem pusztán piaci szempontból is (gazdaságilag) életképes beruházásnak ítélte a szlovák-magyar összekötő vezeték megépítését. A modellezés során 1-1 EUR/MWh be- és kilépési tarifát (entry és exit) feltételeztünk, valamint a TTF és az olajindexált hosszú távú szerződéses ár közti árkülönbözet meghaladta a tarifát. A magyar földgázkereslet egyetlen szcenáriónkban sem csökkent 12 milliárd m3 alá. A modellezés során rugalmatlan olajindexált hosszú távú szerződéseket vettünk alapul, és az orosz gázárak esetén nem vettünk figyelembe árengedményeket. A modellezési eredmények alapján a szlovák-magyar vezeték enyhíti az osztrák-magyar interkonnektoron tapasztalt torlódásokat, és nagyobb volumenű piaci árú (spot) gázt juttat Magyarországra és Magyarországtól délre eső régióba.

A valóság azonban részben ellentmondott a modell előrejelzésének: a szlovák-magyar vezetéken lényegében semmilyen gázáramlás nem történt a kereskedelmi üzem 2015 júliusi kezdete óta. Mindemellett a gáz nagykereskedelmi árában a 2012-es szinthez képest egy jelentős árcsökkenést figyelhettünk meg. Hozzájárulhatott-e az új földgázszállító vezeték üzembe helyezése az áreséshez úgy, hogy lényegében nem használták ki az új fizikai kapacitásokat?

Összefoglalónkban három lehetséges magyarázatot vizsgálunk a vezeték alacsony kihasználtságára. Elemzésünk szerint a rendszerösszekötő megépítése Magyarország számára kedvező döntésnek bizonyult, ugyanis versenyt támasztott a domináns gázpiaci szereplő számára, ezzel pedig kedvezőbb tárgyalási pozícióba hozta a kormányt a 2015-ös orosz hosszú távú szerződés újratárgyalásakor. Becslésünk szerint a 120 millió eurós beruházás hat hónap alatt visszahozta az árát a magyar fogyasztók számára.