Elemzések
Árvízkockázat csökkentése a Duna és mellékfolyói mentén, árterek helyreállításának segítségévelFeltöltve: 2022. január 10.
A Danube Floodplain Interreg program fő célkitűzései a biodiverzitás megőrzés keretfeltételei között megvalósítható határokon átnyúló vízgazdálkodási tevékenységek erősítésére és az árvízkockázat csökkentésére vonatkoztak.

Danube Floodplain Interreg Projekt – „Az árvízkockázat csökkentése az árterek visszaállításának segítségével a Duna medencében”.

A kutatási feladatainkat a program 4.3-as munkafázisának keretében végeztük: Mintaterületek vizsgálata ökoszisztéma szolgáltatásokkal kibővített költség-haszon elemzés keretében. A kutatási programunk eredménye három elemzés. (1) Kialakítottunk egy módszertani keretet, ami egyrészről a több szempontú költség-haszon elemzést segíti, másrészről a döntéshozatali folyamatot tudja információkkal ellátni. (2) Tesztelendő a módszertant került sor a Fokorú puszta közelében megvalósított árvízvédelmi töltés áthelyezéssel megvalósított hullámtér bővítés ex-post CBA vizsgálatára. (3) Ezt követte egy koncepcionális elemzés, ami a Cibakháza-Tiszaföldvár között fekvő mentettoldali ártéri területre fókuszált. Itt a területhasználat jelenlegi intenzív változatának és ennél extenzívebb összetételű művelési változatainak összehasonlítására került sor különböző, feltételezett elöntési mintázatok esetén, azon feltételezés mentén, hogy a terület különböző elöntési gyakoriságokat produkáló műszaki megoldásokon keresztül a hullámtér részévé válik.

A munka lényegesebb eredményei:

(1), A kidolgozott kiterjesztett CBA módszertan alkalmas a változások értékelésére, de feltételezi a kvantitatív árvízkockázat modellezés alkalmazását a szükséges inputok előállításához. A módszertan döntéstámogatási és nem döntéshozási szemléletű. A CBA eredményei az árvízkockázat csökkentést is lehetővé tevő ökoszisztéma szolgáltatások kialakításához és fenntartásához szükséges területhasználati megállapodások pénzügyi peremfeltételeit vázolják fel, amelyeket a megvalósítás érdekében tető alá kell hozni. A döntéshozatali folyamatban, a beavatkozási változatok vizsgálata során a CBA-t megelőző, a természeti tőke „nem romlását” vizsgáló indikátorcsoport használható, de a praktikus alkalmazásához több tudományterület szimulációs megoldásainak ötvözésére van szükség.

(2), A Fokorú pusztai töltésáthelyezés gazdasági egyenlege pozitív, amiben döntő része az árvízkockázatcsökkentésnek van, azonban a többi haszonvétel jelentősen javítja az egyenleget. Az eredmények feltárják azokat a területhasználati dilemmákat/lehetőségeket is, amelyek akkor merülnek fel, ha az egyenleg további javítása a cél.

(3), A hullámtér szélesítése során a további területek árvízkockázat csökkentő hatása nagyban függ a terület elhelyezkedésétől. A Cibakháza-Tiszaföldvár közötti öblözet vizsgálatának legfontosabb tanulsága, hogy a területhasználatot döntő módon befolyásoló agrártámogatások változásai és a szénmegkötés lehetséges értékének figyelembevétele esetén a területtulajdonos számára hosszú távon tekintve pénzügyileg a szántó erdő konverziónak van a legnagyobb hozadéka. Ez egy olyan lehetőség, amelynek közhasznú kihasználását érdemes megfontolni.