Tartalomjegyzék
Az elmúlt néhány évben megfigyelhető volt az a tendencia, hogy a magyar földgáztárolók töltöttsége egyre alacsonyabb volt a kitárolási időszak kezdetén. Habár a földgáztárolókból a téli hónapok fogyasztásának kielégítésére fordított gáz mennyisége lényegében állandó maradt (34-37% körüli), a hazai tárolók telítettsége a 2009. október eleji közel 100%-ról 2012 októberére 50%-ig esett. Ugyanakkor abszolút értékben a nem stratégiai jellegű tárolókban 3 milliárd köbméter földgáz volt, ami nagyságrendileg azonos a 2009. évi készlettel. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy milyen folyamatok okozhatják a tárolói kihasználtság ennyire drasztikus visszaesését.
Az Európai Unió Hivatalos Közlönyében év végén jelenik meg az új Energiahatékonysági Irányelv, mely egyrészt a kötelező nemzeti szintű energiahatékonysági célok kitűzését írja elő, másrészt több gazdasági szektort és szereplőt érintő szabályozás bevezetésére kötelezi a tagállamokat. A bizottsági jogszabály-kezdeményezés oka, hogy az Európai Unió 20-20-20-as céljai közül a 20% primerenergia-megtakarítás a 2007-ben előre jelzett várható értékhez képest a jelenlegi felhasználási pályát tekintve (vagyis a már hatályban lévő intézkedéseket figyelembe véve) kevesebb mint 10%-os csökkentést valószínűsít 2020-ra. Az új Irányelvnek tehát mintegy 200 Mtoe primer energia megtakarítását kell elvileg elérnie. A tagállamok által 2013. április 30-ig benyújtott, abszolút értékben kifejezett primer vagy végső energiafelhasználásra vonatkozó nemzeti célokat az Európai Bizottság összegzi, és amennyiben nem érik el a 2020-as közösségi szintű energiafelhasználási célt (1474 Mtoe), akkor azokat felülbírálhatja, módosíthatja. Cikkünkben nemcsak a közösségi elvárásokat, hanem a megvalósításhoz felhasználható eszközöket is ismertetjük.
Az Európai Unió célkitűzései között szerepel az egységes európai árampiac létrehozása 2014 végére, amelynek keretében Európa számos tagállama részt vesz valamely piac-összekapcsolási kezdeményezésben. Ehhez a piacintegrációs törekvéshez csatlakozott Magyarország, amikor 2012. szeptember 11-ei első kereskedési nappal elindult a cseh–szlovák–magyar másnapi kereskedésű villamosenergia-piacok összekapcsolása. Írásunk az összekapcsolt piacok első két hónapjának teljesítményét értékeli.
Az európai zsargonban market coupling-nak, piac-összekapcsolásnak nevezett szabályozás szerves folytatása a több mint egy évtizede EU-s szinten folyó szabályozási reformnak, amelynek egyik alapvető koncepciója az úgynevezett „unbundling” politika volt. Az unbundling a hálózatüzemeltetés teljes szétválasztását írta elő az energiatermeléstől és -kereskedelemtől, a piaci verseny erősödését várva a potenciálisan versenyző tevékenységek körében. Az unbundling koncepción alapuló piaci modellben a hálózati hozzáférést fizikai átviteli kapacitáshasználati jogok formájában lehet megvásárolni az átviteli rendszerirányítóktól.
