Tartalomjegyzék

Korábbi írásunkban bemutattuk a magyar gáztárolók aktuális piaci helyzetét és nehézségeit – írásunk ezt az elemzést terjeszti ki a Duna vízgyűjtő területén található országokra. A regionális tárolói kapacitások jellemzésén túl, a REKK gázpiaci modelljével ellátásbiztonsági szempontból értékeljük a tárolói kapacitások elégségességét. Modellünk eredményei szerint a régió tárolói kapacitásai, a regionális piacok szorosabb összekapcsolása révén, kapacitásbővítés nélkül 2020-ig képesek biztosítani a gázellátás zavartalanságát. A piacok összekapcsolása nélkül azonban újra kialakulhat egy, a 2009. évihez hasonló gázválság a régióban.

Írásunk a földgáztüzelésű erőművek szorongatott piaci helyzetének okait vizsgálja. A világpiaci energiaárak elmúlt két évben tapasztalható alakulása miatt a földgázalapú termelők nemhogy beruházásaik megtérülésére nem számíthatnak, de még a termelés változó költségeit sem képesek már fedezni. Az európai piacokon ez a szénalapú termelés térnyeréséhez, hazánkban az import felfutásához vezetett.

Az egyre nagyobb megújuló kapacitásokkal rendelkező villamosenergia-rendszerek hosszú távú működése és a rendszerbiztonság szempontjából fontos, hogy a rendszerszintű szabályozáshoz és a csúcsigények kielégítéséhez elegendő szabályozható kapacitás álljon rendelkezésre. A villamosenergia-termelés aktuális üzleti modelljében az erőművek többnyire csak a megtermelt energia után kapnak kompenzációt, ami akadályozhatja a hosszú távon szükséges beruházások megvalósulását. Erre a problémára nyújthatnak lehetséges megoldást a kapacitásmechanizmusok, melyek működéséről műhelytanulmányunkban írunk.

Cikkünk, áprilisi – a Visegrádi Négyek gázpiaci integrációjának lehetőségeit és eddigi előrehaladását vizsgáló – konferenciánk eredményeit foglalja össze. A konferencián többek közt a V4 lengyel elnöksége mutatta be a készülő gázpiaci célmodell prioritásait.