Tartalomjegyzék
2009 harmadik negyedévében végre sor került a 2008–2009. évi szén-dioxid-kibocsátási jogok kiosztására a kvótapiac hazai szereplői számára is. Ez adta az apropót, hogy elemezzük a 2008. évi kibocsátási helyzet fontosabb európai és hazai szintű fejleményeit. Úgy tűnik, a kezdeti próbaévek után a kibocsátási kvóták szűkössége a hazai létesítmények számára is húsba vágó döntéseket fog kikényszeríteni a ’Kvótát vegyek vagy csökkentsem a kibocsátásomat?’ kérdést illetően.
Április 23-án tették közzé a Parlament és a Tanács 2009/28/EC Direktíváját a megújuló energiaforrások használatának ösztönzéséről, amely kötelező megújulóenergia-felhasználási arányokat ír elő az egyes tagországok számára 2020-ra. Ebből az alkalomból megvizsgáltuk, hogyan állunk a kötelező átvétel alá eső, s ezen belül a megújuló forrásból előállított villamos energia előállításával és támogatásával idehaza – és ijesztő fejleményeket találtunk.
2009. július 1-jétől, azaz az új gázév kezdetétől gázpiaci modellváltásra került sor Magyarországon. Ezt nem sokkal előzte meg a kormány és a hazai gáznagykereskedők között az elmúlt időszakban felhalmozott veszteségek rendezésére vonatkozó megállapodás megkötése. E témakörben azt vizsgáltuk, hogy a nemzetközi piaci folyamatok és a hazai szabályozási alku együttes hatása következtében milyen árakra számíthatnak az egyes piaci szegmensekbe tartozó fogyasztók a modellváltást követően.
Elemzésünk a hazai gazdasági teljesítmény és az áramfogyasztás alakulásának kapcsolatát vizsgálja. Az elemzés ahhoz is fogódzót ad, mire számíthatunk majd az áramfogyasztás dinamikájában, ha a várva várt gazdasági növekedés újra megindul.