Kiadványok / Piaci jelentés
Jelentés az energiapiacokról 2016. évi IV. számMegjelent: 2017. február 1.
Hazai energia - kiskereskedelmi körkép I Elfér-e egymás mellett a megújuló és atomenergia - A megújulók hatása az atomerőművi kihasználtságra és profitra Magyarországon I Fejlemények az európai gázszállítási tarifák kapcsán – tarifaverseny kialakulóban?

Tartalomjegyzék

Modellváltás után, közben, előtt? - Hazai energia-kiskereskedelmi körkép

Az elmúlt évek folyamatos szerkezeti átrendeződést hoztak a gáz és a villamos energia kiskereskedelmi piacán. A lakossági gázpiacon lényegében megszűnt a verseny, több mint egy évtized után újra visszajutottunk oda, hogy a magyar háztartásoknak nincs választása, kitől vásárolják a földgázt. A gázpiacon gyakorlatilag befejeződött a 2011-ben, a Nemzeti Energiastratégiában meghirdetett közvetlen állami tulajdonszerzési program. 2016 októberétől az állami irányítás alá vont FŐGÁZ szolgálja ki a korábban a TIGÁZ által ellátott ügyfélkört. Az év végétől a GDF SUEZ csoporttól 2015 nyarán megvásárolt, majd később ENKSZ Észak-Dél Regionális Földgázszolgáltató Zrt. névre átkeresztelt egyetemes szolgáltató is beolvadt a FŐGÁZba. A FŐGÁZ így 2017-től egyedüli szereplővé vált a 3,5 milliárd köbméter éves volumenű (a teljes piac mintegy 45%-át kitevő) egyetemes szolgáltatói piacon.

Elfér-e egymás mellett a megújuló és atomenergia - A megújulók hatása az atomerőművi kihasználtságra és profitra Magyarországon

A 2011-ben elfogadott Nemzeti Energiastratégia közel 20 éves távlatra előre felvázolta a kívánatos villamosenergia-mixet hazánkban. Az Energiastratégia a 2030-ig terjedő időszakban többféle erőművi forgatókönyvet is vizsgált, amelyek közül az ún. atom-szén-zöld forgatókönyvben felvázolt erőműpark kiépítését nevezte reális és megvalósítandó célnak. Ez a meglévő paksi atomerőművi blokkok 20 éves üzemidő-hosszabbítása mellett két új paksi telephelyű, egyenként 1200 MW-os nukleáris, illetve egy új, 440MW-os széntüzelésű blokkal számol. A megújulók tekintetében a Nemzeti Energiahasznosítási Cselekvési Tervet veszi alapul, amely 2020-ra 1,4 GW megújuló kapacitással tervez, míg 2030-ra ennek trendszerű folytatásaként 2,2 GW-nyival. Ugyanakkor egy nemrégiben REKK által publikált jelentésalapján ahhoz, hogy a 2020-as megújuló célokat teljesíteni lehessen, a mostani kapacitásokhoz képest további közel 2 GW-nyi naperőművi - vagy ezzel egyenértékű megújuló - kapacitásra lenne szükség. Az elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy különböző megújulós forgatókönyvek milyen hatással vannak a mostani, illetve a tervezett paksi blokkok termelésére és jövedelmezőségére.

Fejlemények az európai gázszállítási tarifák kapcsán – tarifaverseny kialakulóban?

A csökkenő kereslet és a piacok közötti szűkülő árolló a szállítói tarifák csökkentésére ösztönöz. A legfrissebb gázszállítói tarifák a nemzeti szabályozó hatóságok és a rendszerirányítók honlapjain minden októberben és januárban elérhetőek, attól függően, hogy az adott területen mikor kezdődik a gázév vagy a szabályozási ciklus. Ennek megfelelően minden decemberben (az októberi változásokat már ismerve, és a legtöbb esetben a januártól érvényes tarifákra vonatkozó előzetes publikációkat is elérve) érdemes egy pillantást vetni az új tarifatáblázatra. Ez idén különösen érdekes feladatnak ígérkezett, hiszen az elmúlt évek változásai Európa-szerte komoly hatással voltak a gázszállításra.