Kiadványok / Piaci jelentés
Jelentés az energiapiacokról 2017. évi IV. számMegjelent: 2018. február 1.
Körkép az európai nagykereskedelmi villamosenergia-szektorról I Az európai gáztárolók szerepének vizsgálata piaci modellezéssel I A budapesti távhőszolgáltatásban résztvevő erőművek gazdasági helyzetének elemzése

Tartalomjegyzék

Körkép az európai nagykereskedelmi villamosenergia-szektorról

A cikkben elemezzük, hogy 2015 óta milyen főbb folyamatok zajlottak az európai nagykereskedelmi villamosenergia-piacon, bemutatva a villamosenergia-fogyasztás változását, a tüzelőanyag-összetételt. Vizsgáljuk továbbá a tőzsdei árakat, illetve a megújulóáram-tendereket is.

Az európai gáztárolók szerepének vizsgá- lata piaci modellezéssel

Az Európai Bizottság 2016-ban publikálta az EU LNG- és földgáztárolási stratégiáját. A Bizottság stratégiai elképzeléseinek publikációját követően a REKK külön tanulmányban vizsgálta meg az európai földgáz-infrastruktúra rugalmasságát és a tárolókkal kapcsolatos szabályozói beavatkozások (tárolói kötelezettségek és stratégiai tartalékok) hatását. A tanulmány különböző forgatókönyvek mellett vizsgálta a stratégiában definiált infrastrukturális fejlesztések hatását az ellátásbiztonságra és a piaci integrációra, elemezve továbbá, hogy a magas és alacsony LNG-kínálat, illetve a magas és alacsony gázkereslet milyen hatással van az eredményekre. A modellezés eredményei alapján a stratégia által támogatott infrastrukturális projektek zöme várhatóan kielégítő kihasználtsággal fog üzemelni, azok megvalósulása a kelet-közép európai régióban 0,2-0,3 EUR/MWh-s árcsökkenést eredményezve az európai gázárak konvergenciáját is magával hozza.

A budapesti távhőszolgáltatásban résztvevő erőművek gazdasági helyzetének elemzése

Az energiahatékonysági és klímavédelmi előírások, illetve a gáz jövőbeni szerepére vonatkozó eltérő várakozások számos kérdést fogalmaznak meg a távfűtésben jelenleg aktívan részt vevő gázbázisú kapcsolt erőművek jövőképe szempontjából. Elemzésünkben a budapesti távhőszolgáltatásban meghatározó súlyt képviselő erőművek (Budapesti Erőmű, Alpiq Csepel, MVM Észak-Budai Fűtőerőmű) előző időszaki fő gazdálkodási adatait mutatjuk be, rámutatva üzleti teljesítményük eltérésének egyes magyarázó tényezőire, különösen az adózás elért eredményre gyakorolt hatásaira. A vizsgált erőművek egyszerre aktív piaci szereplők a villamosenergia- és a hőpiacon, így a gazdálkodási adataik mindkét üzletág teljesítményét tükrözik. A BERT három erőműve és az MVM erőműve fűtőerőműként működik, így elsődleges céljuk a hőtermelés és az ehhez kapcsolódó áramtermelés. A Csepeli Erőmű termelését ezzel szemben sokkal inkább az árampiaci folyamatok határozzák meg, esetében a hőtermelés részaránya jóval kisebb. A számviteli szétválasztási szabályok alapján elkészített üzletági beszámolók elemzése hozzásegíthet, hogy árnyaltabb képet kapjunk az egyes erőművek közelmúltbeli gazdálkodási jellemzőiről, rámutassunk a hasonlóságaikra és különbségeikre, illetve elemezzük hő- és árampiaci stratégiájukat és jövőbeni távhőpiaci lehetőségeiket.