Az árvízkockázat-kezelési ciklus fontos időszaka az árvíz utáni helyreállítás periódusa. Az utóbbi időben a helyreállításra egyre inkább, mint olyan lehetőségre szokás tekinteni, mely hozzájárul a jövőbeli hasonló károk mérsékléséhez. Az árvízi károk fedezését szolgáló pénzügyi folyamatok és a források elosztására, felhasználására vonatkozó szabályok kulcsfontosságúak a kockázatcsökkentési erőfeszítések támogatásában vagy épp aláásásában. Ebben a cikkben feltérképezzük és összehasonlítjuk az áradások helyreállításának finanszírozását a Visegrádi-csoport országaiban (V4), azaz Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában, visszatekintve a rendszerváltás óta eltelt 30 évre. Kvalitatív összehasonlító megközelítést alkalmazunk a kockázatmegosztás és az árvíz utáni helyreállítás állami finanszírozásának eltérő megközelítései közötti különbségek és hasonlóságok azonosítására ezen országok között. Ezenkívül feltárjuk, hogy a meglévő árvízhelyreállítási finanszírozási rendszerek hogyan kezelik a kockázatmegosztást. Az eredmények azt mutatják, hogy a V4 országok kormányai csak korlátozottan hajlandóak előzetes kompenzációs rendszereket intézményesíteni. Az árvíz katasztrófák után nem sokkal életbe léptetett ad hoc megoldások általában nem ösztönzik a jövőbeli árvízkárosodások csökkentését.

Elérhető itt.