Analysis
Invoicing the futureREKK analysis of the 10% utility bill cut of January 2013Uploaded: 1 of April, 2013

Cikkünkben a rezsicsökkentésre irányuló intézkedéscsomag hatásait elemezzük a villamos-energia és földgáz ágazatokban.
A háztartási földgáz és villamosenergia-árak sem régiós, sem szélesebb összehasonlításban nem számítanak magasnak a rendkívül magas, 27%-os forgalmi adókulcs ellenére sem. Az árváltozások dinamikáját tekintve, elsősorban a villamos energia esetében 2009-2010-ben az árhatóság kudarcára utaló jeleket találtunk: a csökkenő áras piaci környezetben lehetett volna mérsékelni az egyetemes szolgáltatói árakat. Ha a magyar háztartások lakásrezsihez kapcsolódó energiakiadását a háztartások éves kiadásainak arányában tekintjük, akkor az régiós összehasonlításban nem, de széles európai összehasonlításban magasnak tekinthető.
A lakossági villamosenergia-számla áfa nélküli nettó értéke 2011-ben 383 Mrd Ft volt, vagyis az intézkedéscsomagnak kb. 38,3 Mrd Ft értékű transzfert kell biztosítania a lakossági fogyasztók felé. Az intézkedések rekonstruálása után azt az eredményt kaptuk, hogy a nagyfogyasztók finanszírozzák a háztartásoknak juttatott rezsicsökkentés teljes költségének több mint kétharmadát, mintegy 27,3 mrd Ft-ot, a maradék egyharmadot pedig nagyobbrészt az egyetemes szolgáltatók, kisebb részt az elosztóhálózati társaságok. A kisfogyasztói díjcsökkentés miatt a központi költségvetés 12,3 Mrd Ft áfabevételtől esik el, ami az intézkedéscsomag további, közvetett juttatása a kisfogyasztóknak.
A földgázszektor egyetemes szolgáltatásból származó 2011. évi árbevétele összesen 460 Mrd Ft volt, amely nem tartalmazza az áfát és a biztonsági készletezés díját. Vagyis a 10%-os rezsicsökkentés költsége ennek az összegnek a tizede, mintegy 46 Mrd Ft. Ennek több mint 40%-át a földgáz nagykereskedői engedélyes, 30%-át pedig a hazai földgáz kitermelő finanszírozza, a tárolók alig 1%-ban. Az elosztók mindössze 15-16%-ban, az egyetemes szolgáltatók pedig egyáltalán nem járulnak hozzá a rezsicsökkentéshez.