A FinEstLat piacösszekapcsolás és a hozzá tartozó ITC mechanizmus (TSO-k közötti kompenzációs mechanizmus) a piacintegráció egyedi és különösen fejlett példája Európában. Az alkalmazott bevételelosztási mechanizmus Európában egyedi, és az együttműködés hatásai többnyire pozitívak. A tanulmány a piacösszekapcsolás első 6 hónapját elemzi, bemutatva és számszerűsítve a piacintegráció pozitív hatásait.
Az első fejezetben bemutatjuk a FinEstLat piacösszekapcsolás főbb jellemzőit és működését, valamint az alkalmazott bevételelosztási módszert (ITC). A FinEstlat piacösszekapcsolás a szűkületek feloldását jelentette, egyfelől a Balticconnector vezeték megépítésével, másfelől a belső tarifák eltörlésével és az összekapcsolt zóna belépési pontjain azonos tarifák megállapításával. Az összekapcsolt FinEstLat zóna belépési pontjain beszedett bevételeket ex post osztják újra, a tényleges fogyasztás alapján. Ez a rendszer átlátható, könnyen követkehő és üzemeltethető, a kereskedelmet elősegítő működést biztosít.
A másodikfejezeteben a tényleges piaci fejlemények alapján értékeljük az összekapcsolást. A GET Baltic tőzsde indikátorai és árindexei alapján mutatjuk be a FinEstLat összekapcsolás első hat hónapját. Eredményeink szerint a megnövekedett integrált piacméret, az élesedő verseny , a kereskedett mennyiség és a piaci koncentráció mutatói mind jelentősen javultak a piacösszekapcsolás után. Az indikátorok önmagukban nem mutatták meg, hogy a egyes piaci szereplőkre, mint például a fogyasztókra, kereskedőkre, vagy a rendszerirányítókra milyen hatással volt az összekapcsolás. Ezért a piacösszekapcsolást más eszközökkel is elemeztük, mely képes volt a hasznokat és költségeket szereplőnként és országonként is elkülöníteni.
A harmadik fejezetben az Európai Gázpiaci modellt (EGMM) kalibráltuk, hogy minél jobban közelítse a Balti államok és Finnország 2018-2020-as gázpiaciat. Az elemzéshez egy piacösszekapcsolás előtti állapotot modelleztünk, majd ebbe a keretbe befoglaltuk a Balticconnectort, és az összekapcsolt zónán belül 0 €/MWh szintre állítottuk az átviteli tarifákat. A két eset közti áramlások, árak és jóléti kimenetelek különbsége adta a piacösszekapcsolás hasznát. Ezt a jólétváltozást három hatásra választottuk külön, (i) egy piacösszekapcsolási hatásra, ami a megnövekedett kereskedelem és az árkülönbözetek eltűnésének hasznát jelzi, (ii) egy versenyhatásra, ami a nagyobb piac és jobb összekapcsoltság miatt megnehezíti a régió fő importőre számára az árdiszkriminációt az egyes országok közt. A piacösszekapcsolás mellett egyidőben az olajár, a nemzetközi gázpiac fejleményei, az alacsonyabb európai kereslet, a COVID járvány és az LNG túlkínálat hatásait szintén számszerűsítettük, de ezt nem tekinthetjük a piacösszekapcsolás hasznainak.
A tanulmány következtetéseit és javaslatainkat a negyedikfejezetben összegeztük.