Elemzésünkben azt vizsgáltuk, hogy milyen hatással járna az orosz hosszú távú földgázszállítási szerződés megszűnése Ausztriában. A tanulmány vizsgálta (i) az OMV gázszerződés 2025 januárjától történő leállításának hatásait, (ii) egy esetleges teljes ukrán tranzitstop és (iii) az EU27-ekbe irányuló teljes orosz gázszállítás-csökkentés hatásait. Az egyes forgatókönyvek esetében a szállítások várható leállítását 2024-re, 2025-re, 2027-re és 2030-ra modelleztük. A 2024-es évre emellett egy ellátásbiztonsági szcenárióval modelleztük a szállítások váratlan megszűnését.

Az EGMM-modellt a 2023. április-2024. márciusi historikus adatokra kalibráltuk (kereslet, az EU27 forrásszerkezete és árai), és a jövőbeli kapacitás- és keresletadatokra vonatkozó feltételezéseket teljes mértékben összehangoltuk a projektben résztvevő osztrák szakértőkkel. A modellezés azt mutatja, hogy az osztrák és az összekapcsolt európai gázhálózat képes ellenállni a kieső mennyiség okozta árhatásoknak. A modellezett forgatókönyvek egyike sem eredményez a 2022-es gázválság idején Európában tapasztaltakhoz hasonló vagy ahhoz közeli ársokkokat (pl. a 2022. augusztusi 300 EUR/MWh-s árkiugrást). Bár a közép- és kelet-európai gázellátásban még mindig jelentős az orosz gáz részesedése, az európai gázhálózatok jobb összekapcsoltsága, az alternatív ellátási forrásokhoz való hozzáférés és a tárolási szabályozás, amely novemberben 90%-os készletszinttel készül fel a télre, biztosítja, hogy a piac képes reagálni az orosz gázellátás bármilyen változására.

A Gazprommal kötött OMV-szerződés ("No AT contract szcenárió") 2025. januári várható vagy váratlan megszűnését vizsgáló forgatókönyvek azt mutatják, hogy a piac már az eredeti lejárati dátum (2040) előtt felkészült a szerződés megszűnésére. A "NO AT contract" forgatókönyv esetében nem látunk drámai áremelkedést (még az ellátásbiztonsági szcenáriókban sem). A hatás földrajzi értelemben meglehetősen korlátozott: főként kis mértékű áremelkedést vált ki (0,05-2,06 EUR/MWh) ahhoz az esethez képest, amikor feltételezzük, hogy a szerződés és az ukrán tranzitútvonal fennmarad. A legnagyobb hatást Ausztriában mérjük, néha némi tovagyűrűző hatással Szlovéniára és Szlovákiára. A legsúlyosabb hatások a szokásos forgatókönyvek szerint a 2025-ös gázévben várhatóak. A későbbi években üzembe helyezett további infrastruktúra (pl. WAG) és a 2027-re és 2030-ra várható bővülő LNG-kínálat enyhíti a sokkok hatásait, azonban az osztrák gázkereslet feltételezett növekedése (a 2024-es 75 TWh-ról 2025-től 80 TWh-ra) nem teszi lehetővé, hogy az árak teljesen visszatérjenek a 2024-es szintre. Ezért hangsúlyozzuk a keresletoldali intézkedések fontosságát a gázkereslet alacsonyan tartása érdekében.

A gázpiaci modellezés mellett az EPMM villamosenergia-piaci modell elemezte a villamosenergia-árak várható alakulását, melyek inputként szolgáltak a WIFO makroökonómiai elemzéséhez. Az átfogó eredményeket tartalmazó tanulmány elérhető az osztrák Klímavédelmi Minisztérium (Bundesministerium für Klimaschutz, Umwelt, Energie, Mobilität, Innovation und Technologie (BMK)) honlapján.