Tartalomjegyzék
A magyar kormány, hivatalba lépése után nem sokkal, ármoratóriumot hirdetett meg az egyetemes szolgáltatói (ESZ) energiaárakra. A változtatás két legfontosabb eleme, hogy egyrészt az ESZ árak megállapításának joga a Magyar Energia Hivataltól (MEH) visszakerül az energetikáért felelős miniszterhez (jelenleg nemzeti fejlesztési miniszter), másrészt a miniszter rendelkezéséig a legutóbb (azaz 2010. április 1-jén) kihirdetett ESZ árak maradnak érvényben. A hatósági árak befagyasztása és ennek részeként a meghirdetett árszabályozási rendszer felfüggesztése természetesen önmagában is növeli a szektorban a befektetői kockázatot. Nem mindegy azonban, hogy a moratórium a korábban hatályos szabályozás alapján kalkulálthoz képest okoz-e, s ha igen, milyen mértékű veszteséget az érintett piaci szereplők számára. Írásunkban erre a kérdésre keressük a választ a hazai földgáz ESZ esetén. Az árampiac hasonló tartalmú elemzését kevésbé tartjuk relevánsnak, hiszen 2010. július elsejétől az árampiaci ESZ-ek a befagyasztott árak alatti díjakat hirdettek meg az arra jogosult fogyasztók felé. Az árampiac elmúlt félévi folyamatai sem utalnak arra, hogy költség- oldalról jelentős áremelési nyomás jelentkezne a villamos energia ESZ árakra.
A szakági árbevétel alapú adóknak két legfontosabb, legtöbbet emlegetett következménye a beruházásokra gyakorolt hatás, illetve a költségek áthárítása. Elemzésünkben megpróbáljuk egyrészt számszerűsíteni az adó mértékét, másrészt – információk hiányában csak nagy vonalakban – áttekinteni várható hatásait.
2010 őszére készült el Magyarország Megújuló Energiahordozó Cselekvési Terve, melynek hosszabbított leadási határideje az EU felé szeptember vége volt. A leadás helyett ismét hosszabbítást kértünk, így megint az utolsók egyikeként fogjuk benyújtani a Bizottságnak a tervezetet. Maga a terv elkészülte viszont fontos mérföldkő a jövő energiaképe szempontjából, s nem mellesleg lehetőséget ad a 2009-ben az EU felé leadott Megújuló Stratégiával való összevetésre. Az anyag egyrészt jól tükrözi azt, hogy mennyiben változtak a súlypontok az új kormány energiastratégiai, megújulós elképzeléseiben, másrészt a tervezetben szereplő számok az elhúzódó gazdasági kilábalás hatásait is tartalmazzák.
A Világbank megbízásából készített kutatással azt vizsgáltuk, hogy a kelet-közép-európai régióban hol található jelentős kiaknázatlan tartalék a víziközművek (ivóvíz- és csatornaszolgáltatást biztosító vállalatok) energiahatékonyságának javítására. Az elemzéshez felhasználtuk a Világbank IBNET programjának víziközmű benchmarking adatbázisát.
