Az elmúlt két évben az energiapiacokon az elmúlt évtizedek legnagyobb ingadozásai voltak tapasztalhatók, ami példátlanul magas árszinteket eredményezett. Egyes nyersanyagok ára a hosszú távú átlaghoz képest több mint tízszeresére emelkedett.

A magas gáz- és villamosenergia-árak súlyosan érintették a szabadpiaci fogyasztókat és a nagykereskedelmi árakhoz kapcsolódó kiskereskedelmi árakkal szembesülő háztartásokat egyaránt. Európában számos kormányzati beavatkozás történt a piacon azzal a szándékkal, hogy megvédjék a legsebezhetőbbnek tartott szektorokat. Jóval az orosz invázió előtt, 2021 októberében az Európai Bizottság közleményt tett közzé "Az emelkedő energiaárak kezelése: cselekvési és támogatási eszköztár" címmel, amely a tagállamok számára az árnyomás enyhítésére szolgáló intézkedések eszköztárát kínálta. Ilyenek voltak például az átmeneti áfacsökkentés, a számlák kifizetésének ideiglenes elhalasztásának engedélyezése, a vállalatoknak nyújtott közvetlen állami támogatás, valamint az energiaszegény fogyasztóknak nyújtott gyorssegély. A V4-országok különböző eszközöket alkalmaztak a háztartások és a fogyasztók védelmére, általában ideiglenesnek szánt intézkedésekkel, de gyakran pedig olyan sürgősséggel, amely nem tette lehetővé az alapos hatásvizsgálatot vagy a finomhangolást. Az árplafonok és a nem célzott támogatási intézkedések nem szándékolt következményekkel jártak: például a benzin és a gázolaj árplafonja Magyarországon a kereslet növekedéséhez és végül a benzinkutakon kialakult hiányhoz vezetett. Az árplafont ezért el kellett törölni, hogy a kereslet és a kínálat ismét egyensúlyba kerüljön. Hasonlóképpen a Cseh Köztársaságban a háztartások számára az árplafont a villamosenergia- és gázfogyasztásuk 100%-ában határozták meg, ami kizárta a lehetőségét a háztartások energiatakarékosságra ösztönzésének.

Az egyes V4-országok kiadásai az energiaválság kapcsán a háztartások és a vállalatok a GDP-hez viszonyítva Csehországban és Szlovákiában voltak a legmagasabbak, körülbelül 4%, Lengyelországban és Magyarországon pedig jóval alacsonyabbak, 1,5-2% között.

E tanulmány célja, hogy összegyűjtse a V4-ek energiapiacain az elmúlt két évben történt adóügyi és szabályozási beavatkozásokat, hogy segítsen megérteni az egyes intézkedések mögött meghúzódó szándékokat, és összegyűjtse a tanulságokat.

Azt látjuk, hogy az ÁFA csökkentést Magyarország nem, viszont az összes többi V4-es ország alkalmazta. A kiskereskedelmi árplafont minden ország alkalmazta, de nagyon eltérő módon: Magyarország a kétszintű rendszer bevezetésével növelte az árakat, míg a többiek inkább csökkentették az árakat. Ennek közvetlen következményeként a válságra adott keresleti válasz Magyarországon volt a legsikeresebb. Azt is láttuk, hogy Csehországban és Magyarországon nem nyújtottak célzott támogatást a legkiszolgáltatottabb csoportoknak, Szlovákiában és Lengyelországban pedig több erőfeszítést tettek, de még mindig nem beszélhetünk a szegénységgel kapcsolatos jól célzott támogatásokról. Minden országban bevezették a különadókat, de nem láttuk bizonyítékát annak, hogy ezeket hogyan használták fel a kiskereskedelmi piaci támogatások finanszírozására.

A V4-országok számára a következő közös ajánlásokat fogalmaztuk meg

● A széles körű támogatási intézkedések helyett a célzott támogatásoknak kell elsőbbséget adni.

● A meghozott védőintézkedéseknek összhangban kell lenniük az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaátmenettel és az EU kibocsátási célkitűzéseivel.

● Kívánatos az ellenálló képesség növelését célzó strukturális támogatás (energiatakarékossági programok, az energia-önellátás) erősítése.

Az elemzés a V4ETTP 2023 projekt részeként az International Visegrad Fund támogatásával valósult meg.