Az energiaszegénység az elmúlt években Közép-Európa egyik legnagyobb társadalmi-gazdasági kihívásává vált. Bár a jelenség már 2021 előtt is létezett, különösen bizonyos kiszolgáltatott csoportok körében, a példátlan energiaválság, a magas infláció és a növekvő megélhetési költségek kombinációja jelentősen kiszélesítette a veszélyeztetett háztartások körét. Különösen a visegrádi négyekben (V4) olyan strukturális tényezők, mint az alacsonyabb vásárlóerő, a fosszilis tüzelőanyagok nagy arnya a fűtésben és a viszonylag rossz minőségű, elavult lakásállomány felerősítették a külső sokkhatásokat a háztartások energiaszámláira.

Ez a tanulmány a V4-országokban tapasztalható energiaszegénységet vizsgálja e két dinamika metszéspontjában: a közelmúltbeli energiaválság utóhatása és az ETS2 várható hatásai. A rendelkezésre álló objektív és szubjektív mutatók felhasználásával értékeli, hogyan alakult az energiaszegénység az elmúlt években, azonosítja a V4 régióra jellemző strukturális sebezhetőségeket, és elemzi, hogy a jövőbeli szén-dioxid-árazás hogyan léphet kölcsönhatásba a meglévő társadalmi-gazdasági körülményekkel. A bemutatja, hogyan lehet a klímapolitikát társadalmilag igazságos és gazdaságilag hatékony módon megtervezni és végrehajtani.