A publikáció a szilárd biomassza energiatermelési és -fogyasztási adatainak bizonytalanságát vizsgálja azáltal, hogy összehasonlítja a Joint Research Centre (JRC) faerőforrás-mérlegéből származó adatokat és az Eurostat energiamérlegéből származó felhasználási adatokat. Példaként a visegrádi négyek (V4) országait veszi, mivel energia- és éghajlatpolitikájuk a szilárd biomassza felhasználásának ambiciózus további növelését ígéri.

A tanulmány fő kérdése, hogy a feltárt adatbizonytalanság veszélyeztetheti-e a szilárdbiomassza-felhasználás fenntarthatóságát és az éghajlati célkitűzésekkel való integritását. Valójában a tanulmány aggasztó bizonyítékokat talált a V4-országokra vonatkozóan. A szilárd biomassza forrásaira és felhasználására vonatkozó adatok közötti eltérés az elemzett években 33% és 56% között volt. A fenntartható erdőhasználatot meghaladó fakitermelés aránya a V4-országok esetében együttesen riasztóan magas, 52% lehet. A faalapú CO2-megkötésből származó negatív kibocsátások és a biomassza-tűzelésből származó pozitív kibocsátások CO2-egyenlege 2010-ben negatívról pozitívra változott, majd a húszas évek elejére a V4-országok együttes nettó kibocsátásában 54–56 millió tonna értékre nőtt. A biomassza-energiából származó CO2-kibocsátás a V4-csoport teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 1,8%-áról 14,2%-ára nőtt. A V4 felülvizsgált szakpolitikai tervei a faanyag-erőforrások szén-dioxid-megkötésének további akár 40%-os csökkenését és a biomassza-energiatermelés folyamatos növekedését jósolják 2030-ra.

Az adatokkal kapcsolatos bizonytalanság csökkentése érdekében a hatóságoknak újra kell gondolniuk a szilárd biomassza-forrásokra és -felhasználásokra vonatkozó monitoring-, jelentéstétel és ellenőrzési szabályokat. Újra kell értékelni a biomassza-energia fenntarthatóságát és klímasemlegességét, és a kormányzati politikákat is át kell gondolni az erdők fenntartható hasznosítási kapacitásának védelme érdekében.

A publikáció elérhető a  KSH oldalán.