Főbb eredmények

• Magyarországon, Romániában, Szerbiában és Horvátországban a nyári időszakban visszatérően jelentkező villamosenergia-ártüskék a szűkös kínálati-keresleti viszonyokat és az európai átviteli hálózat korlátait tükrözik. A 2026 nyarán tapasztalt háromhetes, magas árszintű időszakban – valamint egy ezzel összevethető, 2024. júliusi referenciahéten – néhány belső hálózati szűk keresztmetszet felelt a magyar és a német villamosenergia-árak közötti különbség jelentős részéért; ez a különbség a legkritikusabb órákban meghaladta az 50 euró/MWh értéket.
• A vizsgált négy hét közül háromban egyetlen szlovákiai belső átviteli vezeték – a V. Ďur–Levice 1 – volt felelős az említett árkülönbség 50–80%-áért.
• 2026-tól kezdődően a V. Ďur–Levice 1 vezeték megfelelt az uniós „70%-os szabály” előírásainak. A szlovák hálózatüzemeltető azonban később – az üzembiztonsági szempontokra hivatkozva – akár 60%-kal is csökkentette a kereskedelmi kapacitást.
• A kereskedelmi korlátok jóléti veszteségekkel járnak; a 70%-os szabály célja pedig – bármilyen önkényes is legyen a küszöbérték – az volt, hogy kötelezze az átvitelirendszer-üzemeltetőket (TSO-kat) a kereskedelem számára elérhető összekötő kapacitások növelésére. A szóban forgó eset rávilágít az európai átviteli hálózat irányítási rendszerének hiányosságaira, és az alábbi szakpolitikai prioritásokra hívja fel a figyelmet:
• • a kapacitásmódosításokkal kapcsolatos átláthatóság javítása,
  • az ACER felügyeleti szerepének erősítése a jelentős hatású szűk keresztmetszetek tekintetében,
  • a monitoringeredmények felhasználása a hálózati beruházások és a finanszírozás prioritásainak meghatározásához,
  • a beruházási ösztönzők összehangolása a belső hálózat megerősítéséből származó határokon átnyúló előnyökkel,
  • a tárolási kapacitások és a keresletoldali rugalmasság bővítése a kritikus időszakokban jelentkező terhelés kiegészítő jellegű enyhítése érdekében.