A megújuló bázisú villamosenergia-termelés támogatási rendszerének megújítását tervezi 2012 januárjától a kormány. Az előző szabályozási időszak 2010. december végi lejártával vált nyitottá az a kérdés, hogy a Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben (NCST) kijelölt célokat milyen eszközök segítségével kívánja elérni a hazai politika. A múlt év decemberében még arról hallhattunk, hogy 2013-tól forgalmazható zöldbizonyítvány rendszer bevezetésére számíthatnak a piaci szereplők. A 2011. március 16-án kihirdetett villamosenergia-törvény (VET) módosítása azonban azt valószínűsíti, hogy – a német ösztönzési rendszer mintájára – mégis energiaforrásokra, termelési eljárásokra, az erőművi névleges teljesítőképességre, az energiaátalakítás hatásfokára, valamint az erőmű létesítésének időpontjára tekintettel, differenciált kötelező átvételi rendszer (KÁT) kidolgozására kerül majd sor idehaza. Világossá vált, hogy a KÁT rendszer – a szakmai konszenzusnak megfelelően – a megújuló áramtermelés támogatására szűkül, leválik a kapcsolt termelés kérdéséről. Az is egyértelműnek látszik, hogy a hazai megújuló áramtermelés 70% körüli részét adó, ún. nagyméretű biomassza-termelők ideje hamarosan lejár, mivel ezt a termelési módot a döntéshozók kifejezetten előnytelennek tartják. Az új szabályozás kihirdetése 2011 júliusában várható. Ebben az írásban azokat a kockázatokat elemezzük, amelyek az elmúlt évek hazai és nemzetközi tapasztalatai alapján a differenciált hatósági áras kötelező átvételi rendszereket jellemzik.