Az elmúlt évtizedben széles körben használatos kifejezés lett a „nukleáris reneszánsz” fogalma. A globális villamosenergia-fogyasztás elkövetkező 20 évben várható erőteljes (mintegy 75%-os) növekedése 100 GW-ot meghaladó mértékű (nettó) nukleáris kapacitásbővülést feltételez, melyet első- sorban Kína és az ázsiai térség 5-6% körüli átlagos éves villamosenergia-fogyasztás növekedése és az intenzív igénynövekedésre épülő ambiciózus atomerőmű-építési programja generál. A klímaváltozás mérséklését célzó intézkedések, a fosszilis energiahordozók árának jelentős emelkedése, illetve a nukleáris energiatermelésben bekövetkező hatékonyságnövekedés számottevően javították a karbonmentes technológiák versenyképességét, ami a fejlett országokban is a befektetői érdeklődés előterébe helyezte az atomenergiát.