Kiadványok / Cikkek
Egy szigorúbb klímapolitika gazdasági hatásai MagyarországonMegjelent: 2011. szeptember 1.

Az Európai Unióban jó néhány éve intenzív vita folyik arról, hogy elegendő-e az üvegházhatású gázokat (ÜHG) az 1990-es bázishoz képest 2020- ra 20%-kal csökkenteni, vagy ennél nagyobb mértékű, 30%-os csökkentésre van szükség. Az Európai Unió Roadmap 2050 című közleményével a 2020-as évre vonatkozó ÜHG-csökkentési cél meg- állapítása körüli vita elcsendesedni látszott, hiszen az anyag nem határozott meg konkrét célértéket a 2020-as évre, ellenben itt jelenik meg először a 25%-os célkitűzés ötlete, mely a tagországokra eső terhek fokozatos növekedésére is ad elképzelhető forgatókönyvet. A javasolt 25%-os csökkentést az Európai Unió környezetvédelmi minisztereinek ez év június 21-i ülésén megerősítették ugyan, azonban ezen döntéssel szemben Lengyelország panaszt nyújtott be. Indoklásaik között szerepel, hogy az Európai Bizottság döntése egyebek között sérti az arányosság elvét, mert a kibocsátás-csökkentési célt más, kevésbé költséges módon is el lehetne érni. Emellett a földgáz előtérbe helyezése a szén kárára megtöri a diszkriminációmentesség uniós alapelvét, és beavatkozást jelent a tagállamok energiapolitikájába. Érdemes megjegyezni, hogy már csak Lengyelország áll a teljes európai klímakonszenzus útjában. Jelen elemzésben megvizsgáljuk, hogy milyen hatásokkal járna a magyar gazdaságra egy szigorúbb európai uniós ÜHG-csökkentési vállalás 2020-ra, nevezetesen a 20%-os ÜHG-csökkentési cél 30%-ra történő emelése az 1990-es évhez képest. Ehhez számszerűsítjük azokat a költségeket és hasznokat, amelyeket a megemelt vállalás eredményezne a gazdaság különböző szektoraiban. Azért a még korábban tervezett 30%-os célkitűzést vizsgáljuk, mert ez még hivatalos EU célkitűzéssé válhat, amennyiben sikerül az EU-n kívüli fejlett országokkal egy nemzetközi egyezményt tető alá hozni.