A magyar ÜHG politika egésze szempontjából fontos, hogy az ország ÜHG kibocsátása 2012-ig hogyan alakul célzott intézkedések nélkül. Ezen belül az államigazgatás számára különös jelentőséggel bíró kérdés a CO2 emisszió kereskedelmi rendszer bevezetésének kapcsán, hogy milyen CO2 emisszió várható azoknak a gazdálkodóknak a körében, amelyek a 2003/87/EC Irányelv értelmében nagyrészt ingyenes CO2 kibocsátási kvótában részesülnek már 2005-től. A REKK a KvVM megbízásából végezte a jogszabály előkészítő munkához szükséges közgazdasági megalapozó kutatásokat.
Az ÜHG kibocsátások alaptendenciája többféle módszerrel becsülhető. A REKK két önálló kutatási programot hajtott végre ugyanannak a kérdésnek a vizsgálatára. Az ágazati ("bottom-up") kutatások mellett makroökonómiai modellezést is végeztünk, amely az ágazati kapcsolatok és ÜHG kibocsátások ismert paraméterei alapján megismételhető számítások során általános egyensúlyi modellezéssel prognosztizálta a nemzetgazdaság egészének, és azon belül az ÜHG kibocsátásoknak a növekedési tendenciáját. A "top-down" kutatás során az ágazati kapcsolatok makroökonómiai rendszeréből egy általános egyensúlyi modell alapján következtettünk specifikus mutatók alakulására, mint például a gazdasági növekedés CO2-intenzitása.
A kutatási jelentés első része bemutatja az általános egyensúlyi modellezés eredményeit és a makro prognózis kapcsolódását az ágazati prognóziokhoz.
Az alkalmazott általános egyensúlyi modell részletes leírását a kutatási jelentés melléklete tartalmazza.
A modellezési munkát Dr. Révész Tamás végezte.
