A klímaváltozás és a vízkészlet-gazdálkodási problémák mindenkit érintenek, azonban más és más lehet az érintettség, vagy a megközelítés, ezért az útmutató első blokkjában célcsoportokra szabott rövid, összefoglalókat és bevezetőket is készítünk, amelyek ki-kinek segíthetik a lényeges részek megtalálását. A célzott összefoglalók témái a következők.

• települési szint;
• gazdasági szereplők;
• klíma, vízháztartás és a talajvíz-készletek
• aszályok, árvizek és a területhasználat/területhasznosítók;
• szabályozó hatóságok, szakpolitikai szereplők

Az útmutató egy szemléletformáló blokkalfolytatódik a víz, klíma alakításban betöltött szerepéről, mert az az általános megállapítás, hogy a nedvesebb helyek még nedvesebbek, a szárazabbak pedig még szárazabbak lesznek, nem elegendő támpont a saját helyzetértékelés végiggondolásához, amire támaszkodva a hatásos helyi cselekvések elindíthatóak.

Az anyag törzse erre a szemléletre reflektálva bontja ki a harmadik blokkban, hogy az aszályosabbá váló környezetben a különböző szektorokban és az általánosabb szabályozási szinten milyen szervezési, szabályozási és technológiai/természetre alapozott megoldásokkal lehet élni. Ezt a struktúrált megközelítést segíti a gyakran összemosódó jelenségek, mint a vízkészlet szűkösség, a vízhiány és a hosszabb távú kiszáradási folyamatok, mint intézkedési célok szétválasztása.

Ez a struktúra köszönvissza a tematikus felépítésben is, ahol az eszközök csoportosításra kerültek annak érdekében, hogy

• a kialakuló kríziseket (pl városi vízhiány) folyamatukban kezelni lehessen (Chapter 11),
• meg lehessen előzni a krízishelyzetek kialakulását a „keresleti” oldal alkalmazkodásán keresztül, a szűkös vízkészlet ésszerűbb használatával a városokban (Chapter 8) és a gazdaságban (Chapter 9), vagy
• a rendelkezésre álló készletek, az „ellátottsági” oldal javításával lehessen enyhíteni, vagy elkerülni a kríziseket, ha a tágabb vízháztartási feltételek és a talaj víztartalékai adottak hozzá (Chapter 10).

Mindezen célok részben szervezési, részben szürke-, zöld-infra megoldások bevezetését igénylik (Chapter 6). Megközelítésünk kevésbé technológiai, mint erős szervezési/szabályozási szemlélettel bír, az intézkedések leírása tartalmazzaa megvalósítási szempontok összegzését is (Chapter 7). Az anyag negyedik blokkjában olyan eseteket gyűjtöttünk össze, amelyek ennek a két elemnek a kapcsolatát mutatják be. Törekedtünk arra, hogy találjunk a régióból is bemutatható példákat.

A vizsgált probléma összetettsége miatt az anyag igen szerteágazó, annak ellenére, hogy a bemutatott eszközök esetében nem a teljeskörűségre, hanem a lényegesnek tartott, esetleg kevésbé ismert elemekre próbáltunk fókuszálni, emellett összegyűjtöttük azokat a részletekbe menő útmutatókat, jelentéseket, amelyeket a leghasznosabbnak gondolunk a további információ szerzésre.