A 2023/24-es télnek Európa megnyugodva, és egy mérsékeltebb, noha a válság előttinél némileg magasabb árszinten vágott neki. A nyugalmat a jelentős tárolói gázkészletszint és annak tervezett ütemes betárolása, a globális LNG kínálat elérhetősége, és a 2023 során csak lassan magára találó kereslet biztosította. Míg Európa legtöbb országában az orosz gáz gyakorlatilag eltűnt az importmixből, addig Magyarországon bizonyos időszakokban rekordmagas orosz importot tapasztalunk. Mindeközben az alternatív gázforrások (azeri, katari, török) irányába is tesznek a kereskedők lépéseket.

A szabályozás tekintetében a háztartási fogyasztóknál 2022 augusztusában bevezetett kételemű blokktarifa sikeresen közvetítette az üzenetet, hogy megtakarításra van szükség. Az adatok azt mutatják, hogy a háztartások spóroltak és váltottak – legfőképpen tűzifára, ahol tudtak. Ugyanakkor a szabályozás finomhangolása, annak elérése, hogy a fogyasztók a számlákban is egyértelműen lássák a spórolásuk eredményét, részben a 2023-as évre maradt. A kkv-szektor, és bizonyos ipari és szolgáltatói szektorokban tevékeny fogyasztói körök rádöbbentek az energiabeszerzésük törékenységére.

Vendégeinkkel körüljártuk a fenti témákat, és beszélgetünk arról, hogy közép- és hosszabb távon hogyan alakul a magyar gázimport összetétele a geopolitika és a piac változékonysága mellett. A 2024-es év másik kiemelt témája a válság során tapasztalt tanulságok levonása, és immár a hosszabb távú gázfelhasználás-csökkentés irányába mutató további lépések előkészítése lehet, ezekről is szó esett.

Előadók:

• Ságvári Pál, stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettes, Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

• Kotek Péter, kutató főmunkatárs, REKK

A kerekasztalbeszélgetés résztvevői:

• Ferencz I. Szabolcs, elnök-vezérigazgató, FGSZ Zrt.

• Szabó Gergely, Division Head, MET Central Europe

• Garai Dániel, vezérigazgató, CEEGEX Zrt.

• Kriston Ákos, vezérigazgató, Magyar Földgáztároló Zrt.

• Moderátor: Takácsné Tóth Borbála, REKK