Tartalomjegyzék
A földgáz alapú áramtermelés bizonyos területeken az Európa-szerte stagnáló villamosenergia-kereslettel szemben növekvő tendenciát mutat. Elméletben az alacsony gázárak, az elavult széntüzelésű erőművek és a nukleáris erőművek bezárása, valamint a klímapolitikai célok elérése elősegíthetné a földgáz alapú termelés visszazárkózását. A nagy tüzelőberendezésekről szóló EU-s direktíva és néhány nyugateurópai energiapolitikai törekvés (a fent említett szén- és nukleáris erőművek leállítása) enyhíti a CCGT erőművekre nehezedő nyomást. Ugyanakkor a közép- és dél-európai régió (Central and South Eastern Europe - CSEE) számára megfelelő a szén- illetve nukleáris alapú termelés nagy aránya a villamosenergiamixben, a szénerőművek legnagyobb része Lengyelországban épül. Nagy-Britannia CO2-re vonatkozó küszöbára és a rendkívül alacsony tőzsdei (NBP) gázárak egyre lejjebb szorítják a szén alapú termelést a merit order görbén. A kontinensen szintén növekszik a gáz szénnel szembeni versenyképessége, az alacsony ETS árak azonban nem segítették elő a széleskörű tüzelőanyag-váltásra ösztönző környezet megteremtését. Az alacsony gázárak szerény profitlehetőségeket biztosítanak ugyan, azonban a belga, a holland és legfőképp a német piacon a brit és francia küszöbárhoz hasonló eszközökre lenne szükség ahhoz, hogy a gáz alapú termelés ismét erőre kapjon.
Ségolène Royal francia energiaügyi és környezetvédelmi miniszter májusban bejelentette, hogy országa jövő év elejétől minimum szén-dioxid árat (árküszöböt) vezet be az erőművi szektorban. Az árküszöb fenntartását biztosító adó a brit mintához hasonlóan az EU Emissziókereskedelmi Rendszerében (EU ETS) érvényes kibocsátási kvóta (EUA) árát egészíti ki egy előre meghatározott értékre, ami a jelenleg elérhető információk szerint várhatóan 30 euró lesz tonnánként.
Június 7-9 között a megújuló alapú villamosenergia-termelés szabályozásának négy aktuális területére fókuszáló rendezvénysorozatot szervezett a REKK: a konferencán áttekintettük az EU 2030-as célkitűzés végrehajtása körüli kérdőjeleket, régiónk 2020-as megújulós célkitűzésekre vonatkozó előrehaladását, az újonnan alkalmazandó tendereztetési eljárásokra vonatkozó terveket, illetve a most bevezetésre kerülő új METÁR rendszer keretszabályait.
Európában a földgáz ára drasztikusan csökkent 2015-ben és történelmi mélypontra esett 2016-ban. Ugyanakkor az európai földgázkereslet lényegében stagnált. Az Európába irányuló orosz gázexport még ebben a nyomott piaci környezetben is tovább nőtt. Írásunk Oroszország európai gázárazási stratégiáját vizsgálja, és felvázolja Oroszország (a Gazprom) lehetséges jövőbeli lépéseit.
Az elektromos áram tárolásának lehetőségei egyre nagyobb figyelmet kapnak Európában az uniós klímavédelmi erőfeszítésekkel összefüggésben. A tárolás fontos szerephez juthat a villamosenergia-szektor dekarbonizációjában, hiszen elősegítheti a megújuló források integrációját. Azok egy részénél ugyanis az időjárástól függ, hogy éppen mennyi energia termelődik (süt-e a nap, vagy fúj-e a szél). A fogyasztás ugyanakkor teljesen eltérő mintát is követhet, és a tárolás révén megoldható, hogy a termelésnek ne kelljen folyamatosan a fogyasztáshoz alkalmazkodnia. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy nem kell túlépíteni, vagyis a csúcsfogyasztáshoz, illetve a megújulók csúcstermeléséhez igazítani a teljes villamosenergiarendszert: megspórolhatunk beruházásokat a termelési kapacitások bővítésében éppúgy, mint a szállítási és elosztási infrastruktúra fejlesztésében. A tárolás kereskedelmi szempontból is fontos szerepet kaphat, hiszen lehetővé teheti, hogy az áramot azokban az időszakokban értékesítsük, amikor nagy a kereslet, és ezért magasabb az ára.
