Az Európai Bizottság a  REPowerEU Roadmapben mutatta be részletesen az orosz csővezetékes földgáz és LNG teljes kivezetésének menetét. A 2025. május 6-án közzétett dokumentum előírja az orosz csővezetéken szállított gáz és LNG teljes kivezetését 2026. január 1-jétől, kivéve a hosszú távú szerződéseket, amelyek 2028. január 1-jéig kaptak derogációt. A 2025 októberében még érvényes hosszú távú szerződések Magyarországra (4,5 milliárd köbméter/év), Szlovákiába (2 milliárd köbméter/év) és Görögországba (2 milliárd köbméter/év) szállítottak gázt. A szabályozás vonatkozik a francia és spanyol LNG terminálok hosszú távú lekötéseire is. A Bizottság javaslatát több oldalról is hevesen vitatták: Magyarország és Szlovákia határozottan ellenezte az orosz szerződések tilalmát, míg az Európai Parlament a hosszú távú szerződések korábbi kivezetését szorgalmazta.

A REPower Roadmappel kapcsolatban felmerülő fő kérdés az, hogy milyen hatással lesz a piacokra, és mennyire fogja megterhelni az európai fogyasztók pénztárcáját. Egyesek már számszerűsítették a hatásokat, amelyek a  TTF árak megduplázásától kezdve a 0,5 USD/mmbtu (~1,5 €/MWh) mértékű emelkedéséig terjednek. A szabályozás korábbi bevezetését  Magyarországon és Szlovákiában 8 USD/mmbtu áremelkedésre becsülték (~24 €/MWh). Az európai gázpiac stilizált modellezésével bemutatjuk, hogy ha a Bizottság eredeti javaslatát fogadják el, akkor az árhatások inkább 0,5 €/MWh alatt maradnak, ami az EU27 nagykereskedelmi gázárainak 1%-os emelkedését jelenti, és egyenletesen oszlik el az egész EU-ban. A javaslat bevezetése az EU27 nagykereskedelmi árának átlagosan 4%-os emelkedését eredményezheti, és növelné a nyugat- és közép-kelet-európai piacok közötti árkülönbözeteket. Míg Nyugat-Európában az áremelkedés körülbelül 1 €/MWh lenne, addig a közép-kelet-európai piacok 3–4 €/MWh-s áremelkedést szenvednének el, ami nem haladja meg a 10%-ot. A Balkánon a leginkább érintett országokban az áremelkedés meghaladhatja az 5 €/MWh-t (kissé több mint 10%).