A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont Vízgazdasági Csoportja, a REKK.AQUA elsősorban a hazai, illetve a környező régióra vonatkozó vízhasznosítási és vízkár-elhárítási tevékenységek gazdasági és környezeti szempontú elemzésével foglalkozik. Szemléletünk lényege az általában külön-külön vizsgált ágazatok – vízgyűjtőkre és vízkészletekre gyakorolt parciális hatásainak – egységes összefüggésrendszerben való értelmezése és közgazdasági elemzése.
A vizet a XXI. század stratégiai elemének tartják, az éghajlatváltozás kapcsán is egyre inkább előtérbe kerülnek a víz hiányából és a kiszámítható vízháztartási feltételek megbillenéséből fakadó társadalmi hatások. A közgazdaságtan viszonya, ugyanakkor ambivalens a témához. Jelenleg a közgazdaságtan bevett, klasszikus eszközei korlátozott szerepet játszanak a víz-kihívásokra adott szakpolitikai válaszok kialakításában. Nem független ettől a helyzettől egy 2011-es OECD jelentés, sommás megállapítása: „A víz krízisek jellemzően szakpolitikai kudarcok”. (The “water crisis” is largely a governance crisis.)
Eddigi tevékenységeink és a belőlük nyert tapasztalatok is rávilágítanak, hogy ezek kezelhető kihívások, a közgazdasági eszközök alkalmazása az ivóvíz kérdésétől az árvízén át az elsivatagosodásig, érdemben tud(na) hozzájárulni a mai lokális és globális társadalmi-környezeti kihívások hathatósabb kezeléséhez. Az alábbi cikkek és fontosabb elemzések erről a munkáról adnak áttekintést, amit az egymással is összefüggő tématerületek szakértőivel együttműködve készítettünk.
.
Települési szint: Ivóvíz-szolgáltatás, víziközmű-infrastruktúra és vízkészlet-hasznosítás
Az ivóvízhez jutás kérdése egyszerre erőforrás hozzáférési és víziközmű infrastruktúra fenntartási és szabályozási kérdés, amelyben egy monopol helyzetben lévő közcélú szolgáltatás megszervezése kapcsán keverednek szociális, gazdasági és természeti kihívások mind a kisebb települések, mind a városok, elővárosiasodó agglomerációk számára.
- Áttekintés a magyar víziközmű-ágazatról az MTA-KTI Verseny és Szabályozás 2010 kötetében
- Hol a lejtő alja? (2019), cikk a Vezetéstudomány folyóiratban
- A városi hőszigethatás mérséklése a párolgás növelésével, Tájökológia (2022)
A hazai szolgáltatás szervezési és szabályozási folyamatok mellett tapasztalatunk van a régiós és a tágabb nemzetközi esetekkel kapcsolatban is.
- Szűkös vízkészletek szabályozásának lehetőségei és jó gyakorlata a MENA – Mediterrán, Észak-Afrikai régióban (Fókuszban Jordánia és Tunézia)
A REKK.AQUA víziközmű szektorral foglalkozó elemzései
.
Táj szint: Vízgyűjtő-gazdálkodási és árvízkockázat kezelési kérdések, területhasználat
Vízgazdálkodás és területhasználat ugyan annak az éremnek a két oldala. Célszerű egy vízgyűjtőre, annak állapotára, mint közös hasznosítású természeti erőforrásra tekinteni és gazdálkodni vele, ahol egy egymásba fonódó szürke-zöld infrastruktúra hálózat fenntartásának és szűk keresztmetszeteiből fakadó kérdéseinek kezelési megoldásaira kell válaszokat kidolgozni. A víz természetes körforgása mentén nyíló értékteremtési lehetőségek módosítják a hasznosított természeti erőforrás készletet, nem csak saját maguk, hanem más hasznosítási tevékenységek számra is. Az erőforrások hatékony allokációja ebben a sokszorosan összekapcsolt hatásrendszerben nem magától értetődő, de ez ad jelentőséget a közgazdasági tudás megfelelő alkalmazásának.
Ma, csak töredékét használjuk ki annak a magasszínvonalú jogi keretrendszernek, amit az EU egymással összekapcsolódó Víz Keretirányelve és Árvízi Irányelve biztosít. Az irányelvek lényegében megteremtik a közgazdasági eszközök tájgazdálkodási (természeti erőforrás gazdálkodási) eszközként való alkalmazásának legfontosabb előfeltételeit – a jogok és felelősségek allokációját. A hatévenkénti felülvizsgálati ciklusok során elvégzett víztest minősítések részletes információs hátteret biztosítanak a szűkösségek és extern hatások tájléptékben való értelmezéséhez és szakpolitikai válaszok megfogalmazásához. Résztvettünk az Országos Vízgyűjtőgazdálkodási Terv (2009, 2015) elkészítését és első felülvizsgálatát támogató közgazdasági szakértő csoportban. A feladataink rövid leírása itt található. A szakértői csoport tevékenységének eredményét foglalja össze az alábbi cikkünk:
- Közgazdasági eszközök szerepe a vízzel kapcsolatos érdekellentétek kezelésében – szűkös vízkészletek elosztása. Hidrológiai Közlöny különszám, 2021.
Az EPI-Water – Evaluating Economic Policy Instruments for Sustainable Water Management in Europe (EU-FP7 kutatási program, GA: 265213) keretében készítettünk hazai fókuszú elemzéseket a Tisza vízgyűjtő árvízi és belvízi problémáiról. A kutatási program eredményeire alapozva több alkalmazott kutatási projektben is részt vettünk a tiszai árapasztó tározók működtetésének rendszerbe szervezéséhez és a területhasználat együttes optimalizálásának kérdéséhez kapcsolódóan.
- Reducing flood risk by effective use of flood-peak polders: A case study of the Tisza River;Journal of Flood Risk Management (2022)
- Fejezetek a Spatial Flood Risk Management kötetben:
- Approaches to state flood recovery funding in Visegrad Group Countries; Environmental Hazard (2020)
- Social, economic, and legal aspects of polder implementation for flood risk management in Poland and Hungary; Journal of Flood Risk Management (2023)
Az árvízkockázat kezelés és a területhasználat tágabb összefüggéseit, a többcélú, magasabb társadalmi hasznosságot lehetővé tevő tájhasználat kialakításának közgazdasági feltételeit több kutatási program keretében vizsgáltuk.
- Natural Water Retention Measures – jó gyakorlatok és esetek bemutatása
- Combining Flood Risk Mitigation and Carbon Sequestration to Optimize Sustainable Land Management Schemes: Experiences from the Middle-Section of Hungary’s Tisza River; Land (2022)
- The Feasibility of Cooperation to Comply with Land Use Change Obligations in the Marosszög Area of South Hungary; Journal of Environmental Geography (2018). A cikk a belvíz kihívás kezelésének közgazdasági szemléletű megoldására a figyelmet.
Résztveszünk a víz-föld nexus tudományos eredményeinek gyakorlati alkalmazását elősegítő együttműködésekben. A LAND4FLOOD hálózat (Spatial Flood Risk Management on Private Land) célja a sikeres szakpolitikák megvalósításához szükséges multidiszciplináris, a mérnöki, ökológiai tudományoktól a jogi, közgazdasági megközelítésekig ívelő tudáselemek és művelőik összekapcsolása. A program az árvizeken túlmutatóan más vízgazdasági kérdések kapcsán is felmerülő természetre alapozott alkalmazkodási megoldások (Nature Based Solutions) alapkérdésével foglalkozik: A földhasználat alakíthatósága körüli érdekellentétek feloldásának szakpolitika megoldásait tárja fel és teszi hozzáférhetővé.
A REKK.AQUA vízgyűjtő-gazdálkodáshoz és az árvízkockázat kezeléséhez kapcsolódó elemzései
.
Globális kapcsolódások: Az Energia-Víz-Táj-Éghajlat összefüggésrendszere
A vízügyi kihívások sikeres kezelése megvalósíthatatlan a sokrétű tudományos és ágazati összefüggések figyelembevétele nélkül. A vízgazdasági szemléletmód kiterjesztése a tágabb vízháztartási folyamatokra egy koherens megközelítés lehetőségét rejti, amely hozzájárul a szektor-meghatározott, ágazati szemléletmódok közötti ellentétek meghaladásához. Ez egy hosszú távú, szintetizálást célzó kutatási témánk, amelyet a természet vezérelte vízkörforgás és az ökoszisztéma szolgáltatások szemléletmódjának fejlődése mentén próbálunk formába önteni.
- A macroeconomics‐inspired interpretation of the terrestrial water cycle – WIRES Water (2019)
- Ökoszisztéma-szolgáltatások nagyságrendi becslése vízgyűjtő szinten a vízkörforgást leíró vízháztartási jellemzők alapján. (2012)
- Ökoszisztéma szolgáltatások koncepciója a vízgazdálkodásban; Hidrológiai Közlöny (2022)
- Beszélgetés az MTA KRTK-KTI szemináriuma keretében
A REKK Vízgazdasági Csoportját, a REKK.AQUA-t 2007 végén hoztuk létre. A csoport szakmai hátterét hozzánk csatlakozó kollégáink korábbi tevékenysége biztosítja. A Vízgazdasági csoport munkatársainak korábbi elemzései.
