A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium feladata volt 2004-ben, hogy az EU CO2 kibocsátás kereskedelmi rendszeréről szóló 2003/87/EC Irányelv (ETS) átvétele során meghatározza a kiosztandó CO2 kibocsátási összkvóta mennyiségét az Irányelv hatálya alá tartozó gazdálkodók körében. Ehhez egyrészt az országos üvegházgáz (ÜHG) kibocsátások alakulásáról, másrészt az Irányelv hatálya alá eső tevékenységek CO2 kibocsátásának alakulásáról kellett képet alkotnia. A REKK a Minisztérium számára 2012-ig szóló országos ágazati ÜHG prognózist készített, különös tekintettel az ETS irányelv hatálya alá eső tevékenységek CO2 kibocsátásának előrejelzésére. Az előrejelzések összesen tizenhat, nagy kibocsátó ágazat közgazdasági kutatásán alapszanak, de mivel a teljes magyar energiamérleggel dolgoztunk, ezért a hazai összes ÜHG kibocsátást lefedtük (bottom-up módszer). Az emissziós prognózisokat a Minisztérium által átadott ÜHG kibocsátás számítási módszertan (IPCC) szerint készítettük el.
A kutatási zárójelentés első kötete tárgyalja és összefoglalja legfontosabb eredményeinket, bemutatja részletes emissziós előrejelzéseinket ágazatonként és összegezve a teljes ÜHG, ezen belül a CO2 mennyiségekre, és azon belül az ETS hatálya szerinti CO2 emissziókra vonatkozóan. A nemzetgazdaság nagy részét lefedő munka során minden részkutatásunkat azonos makrogazdasági alappályára építettük fel. Az eredményeket a KvVM több körben államigazgatási, EU-bizottsági, és nyilvános társadalmi, szakmai konzultációkra bocsátotta, majd alapvetően ezekre az eredményekre támaszkodva állapította meg az ágazati CO2 kibocsátási sapkákat a 2005-2007 időszakra.
2004 szeptember-október folyamán a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium több ponton is a REKK által készített eredeti előrejelzések módosítását kérte. Ezek közül a legfontosabb, hogy a villamos energia és távhő termelésről szóló tanulmány három, ÜHG szempontból alapvető előrejelzési változójának paramétereit a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium módosítani kívánta. Ezen kívül a Nemzeti Kiosztási Terv konzultációja, a tárcák és háttérintézményeik valamint az érintett gazdálkodók közötti adategyeztetések eredményeképp több kisebb módosítást tartott indokoltnak a KvVM. A REKK prognózis ezért egy módosított változatban is elkészült, amely a KvVM által szükségesnek tartott ágazati korrekciókkal és a GKM által megadott paraméterekkel elvégzett újraszámítások eredményeit tartalmazza.
2005 november-decemberében a KvVM további kisebb adathibák javítását kérte, és a KvVM utasítására további jelentős módosításokat végeztünk a modellezéshez használt változók paramétereibe. Ezek közül a legfontosabb, hogy a villamos energia és távhő termelésről szóló tanulmány ÜHG szempontból alapvető előrejelzési változóinak paramétereit a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium másodszor is módosítani kívánta. Ezen kívül időközben a Pénzügyminisztériumban elkészült a 2005. évi költségvetési törvény tervezete, és ennek kapcsán a REKK által 2004 tavaszán összeállított makropálya PM várakozásoktól eltérő értékeinek a kiigazítását is kérte a KvVM. A REKK ÜHG prognózis tehát elkészült egy második módosított változatban is, amely a KvVM által szükségesnek tartott ágazati korrekciókkal, a PM 2004 novemberi makropálya várakozásaival és a GKM által megadott paraméterekkel elvégzett újraszámítások eredményeit tartalmazza.
A kutatási zárójelentés második kötete tartalmazza az emissziós számításokat megalapozó ágazati kutatások összefoglaló tanulmányait és a közgazdasági előrejelzések módszertani leírását. A kutatások a National Inventory Report alapján azonosított legnagyobb ÜHG kibocsátó nemzetgazdasági ágazatokra vonatkoztak. Minden ágazatban törekedtünk hosszabb idősorok vizsgálatára, hogy az alapvető és erőteljes folyamatokat meg tudjuk különböztetni a kisebb jelentőségű ingadozásoktól. A legtöbb ágazat esetében robusztus statisztikai-ökonometriai összefüggéseket sikerült felállítani az előrejelzésekhez.
Az ágazati kutatásokba a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársain és a REKK kutatóin kívül bekapcsolódtak a Magyar Energia Hivatal, a gödöllői Szent István Egyetem és a Magyar Környezetgazdaságtani Központ munkatársai is.
