A tanulmány célja egyrészt, hogy bemutassa a szabályozás bevezetésének várható hatásait a háztartások különböző csoportjainak fűtési és üzemanyagköltségeire, másrészt, hogy megvizsgálja azokat a lehetőségeket, amelyek révén a háztartások terhei csökkenthetők, akár rövid távon, közvetlen jövedelemtámogatással, akár hosszú távon, beruházások anyagi ösztönzése útján. Emellett arra a kérdésre is keresi a választ, hogy a szabályozás bevezetése Magyarország szempontjából hogyan értékelhető a felmerülő költségek és a szabályozás révén megnyíló pénzügyi források tükrében.

A tanulmány a következőképpen épül fel. Az első fejezet az elemzés alapfeltevéseit és módszertani kereteit mutatja be. A 2. fejezet tartalmazza a szabályozás földgáz- és üzemanyagköltségekre gyakorolt rövid távú hatásainak statikus elemzését. A 3. fejezet a modellezési eredményeket mutatja be az épület szektorban. A 4. fejezet a közúti közlekedésben várható hatásokat modellezi. Az 5. fejezet tartalmazza az ETS2 üzemanyagár-hatásainak tovagyűrűzési vizsgálatát statikus input–output modellel. A számítások módszertani részleteit a mellékletek tartalmazzák.

Főbb eredményeink:

• Az ETS2 bevezetése szociális kihívást jelent, de jelentős forrásokat teremt olyan beruházások támogatásához, amelyek az egyéb nemzetgazdasági és EU-s vállalt célok elérését is segítik (például energiaimport csökkenés, karbonemisszió csökkenés, energiahatékonyság javítása) addicionális költségvetési terhek nélkül.
• Mind az épület-, mind a közlekedés-szektorban felülmúlják a forrásösszegek a kibocsátás költségéből adódó többletteher mértékét, így beruházási támogatást és átmenetileg közvetlen támogatást lehet nyújtani az alsóbb jövedelmi csoportoknak. Esetükben célravezető az épületfelújítási támogatási programok belépési korlátainak csökkentése (önrész átvállalás, adminisztratív egyszerűsítés).
• Számításaink szerint az üzemanyagárak növekedésének vállalati költségeket növelő hatása a háztartási fogyasztás áraiban is megjelenik (60 EUR/t ár mellett 0,87%-os árnyomás). Ha Magyarországon nem vezetnék be az ETS2 szabályozást és nem jelentkezne közvetlen ETS2 költségsokk, az importált végtermékeken és köztes inputokon keresztül továbbra is begyűrűzne bizonyos mértékű árnövelő hatás, ami a bevezetés mellett érzékelt növekedés közel kétharmadát teszi ki, miközben Magyarország nem részesül az ETS2-höz kapcsolódó forrásokból.
• Az ösztönzöttség hiánya/elégtelensége rossz irányba tereli a beruházásokat és a lakossági források felhasználását (pl. gázkazánok, biomassza) és konzerválja a jelenlegi fogyasztási szerkezetet. A rezsicsökkentés által torzított földgáz ár mintegy 280 ezer olyan épületfelújítási beruházást akadályozott meg, ami rendszerszinten vizsgálva gazdaságos lett volna. Csak hőszigetelésből közel 130 ezer gazdaságos beruházás maradt el a rezsicsökkentés miatt.
• Az ETS2 lehetőséget nyújt arra, hogy régóta halasztott épületfelújítási beruházások valósuljanak meg. Az éves átlagos lakásfelújítása ráta a jelenlegi 0,6-0,8%-ról 1,8-2,0%-ra emelkedne. A háztartások egy része ezt önerőből, mások megfelelő ösztönzéssel meg is tennék. A kiszolgáltatott és sérülékeny háztartások esetében pedig akár önerő nélkül, ETS2 források bevonásával lehetne végrehajtani a szükséges épületfelújításokat. Ezeknek nagy része rendszerszinten indokolt, gyorsan megtérülő közösségi beruházás volna.
• A szabályozás hatékonysága/hatásossága nagyban függ a megfelelő áron rendelkezésre álló alacsony kibocsátású technológiák elérhetőségétől – a modelleredmények alapján az épületszektorban vannak költséghatékony technológiai opciók, a közlekedési szektorban viszont nagyon enyhe emissziócsökkenés tapasztalható az amúgy is megvalósuló technológiai változáshoz képest, az ETS2-nek nincs érdemi hatása a technológiai váltásra.