Az EU ETS2, az EU Emissziókereskedelmi Rendszerének kiterjesztése az épület és közlekedés szektorokra, valamint az ETS1 alá nem tartozó ipari vállalatokra, 2027-ben kezdte volna meg működését az eredeti tervek szerint. Mivel a szabályozás hatására emelkednek a háztartások energiaköltségei, bevezetése szociális és politikai szempontból is érzékeny intézkedésnek tekinthető. A tagállamok és az EU november 5-én megállapodtak arról, hogy egy évvel elhalasztják a rendszer indulását, főként a magas inflációs környezetre hivatkozva, ami így 2028-ban kezdi majd meg működését. Emellett az EU megerősíti azokat a szabályozási eszközöket, amelyek garantálják a majdani ETS2 piac kibocsátási egységeinek (kvótáinak) árstabilitását és segítik a rendszer zökkenőmentes bevezetését. A szabályozás elhalasztása tehát sajnos késlelteti a karbonkibocsátás hatékony csökkentését ezekben a szektorokban, ugyanakkor a megfelelő biztosítékok mellett segíthet abban, hogy a háztartásokban ne alakuljon ki ellenérzés a klímapolitikai célokkal kapcsolatban, és sikeresen működhessen az ETS2.

Az ETS2-höz hasonló rendszer működik már Németországban és Ausztriában néhány éve, jó gyakorlatokat és tapasztalatot szolgáltatva a majdani európai szintű alkalmazáshoz. Írásunk célja annak bemutatása, hogy mit jelentene, ha az ETS2 a jelenlegi piaci és szabályozási környezetben Magyarországon bevezetésre kerülne, és milyen árnövekedéssel szembesülnének az érintett fogyasztók. Az elemzés az elmúlt egy éves időszak tényadatain alapszik, ezért az ETS2 kibocsátási egységekre meghatározott maximum piaci árat is (amely a szabályozás szerint 2020-as értéken 45 euró/tonna CO₂) a jelenlegi értékén vesszük figyelembe.