A LOCSEE (Low Carbon South East Europe) projekt célja, hogy állami intézményekben, civil szervezetekben olyan szakmai háttér épüljön ki, mely képes az éghajlatváltozás okozta problémákat kezelni, és hogy erősítse a kulcsfontosságú érdekeltek bevonását a ...
Kapcsolódó tartalmak
2014 elején látott napvilágot az Európai Bizottság javaslata a 2020 és 2030 közötti éghajlat- és energiapolitikai szabályozási keretekről. Jelen tanulmány a bizottsági javaslat Magyarországra gyakorolt hatásait vizsgálja az alábbi három, gazdaság- és ...
Az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentését célzó jelenlegi uniós szabályozói eszköz, a kvótakereskedelmi rendszer (ETS) évek óta jelentős túlkínálattól és alacsony áraktól szenved, így az jelenlegi formájában nem alkalmas ambiciózusabb ...
A Jelentés az Európai Parlament 2004/280/EC döntésének megfelelően készült a Kiotói Jegyzőkönyv és az Európai ÜHG szabályozás monitoring követelményeinek teljesítésére. A Jelentés az NFM számára készült háttér dokumentációnak, és a következőket foglalja ...
Az előrejelzés célja az Európai Unió Energiahatékonysági Irányelve (2012/27/EU) által előírt primer energia prognózis elkészítése a 2020-as időtávra, illetve információ nyújtása az Irányelvhez kapcsolódó háttérdokumentáció elkészítéséhez az NFM részére. A ...
A tanulmány egy magasabb klímavédelmi üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentési vállalás hatásait elemzi a magyar gazdaság több alszektorára. A 2020-as 20% ÜHG csökkentési célkitűzés helyett egy 30%-os csökkentés hatásait vizsgáljuk meg, s számszerűsítjük ...
Az Európai Unióban jó néhány éve intenzív vita folyik arról, hogy elegendő-e az üvegházhatású gázokat (ÜHG) az 1990-es bázishoz képest 2020- ra 20%-kal csökkenteni, vagy ennél nagyobb mértékű, 30%-os csökkentésre van szükség. Az Európai Unió Roadmap 2050 ...
A Kiotó Protokoll monitoring mechanizmusa követelményeinek megfelelően az Európai Unió kétéves jelentések elkészítését kívánja meg a tagállamoktól. Ennek tartalmaznia kell a legutóbbi nemzeti üvegházhatású-gáz (ÜHG) kibocsátási adatokat és projekciókat ...
A tanulmány azon energetikai, energiapolitikai és klímaváltozással kapcsolatos kérdésköröket tekinti át, melyek hosszú távon, jellemzően a 2050-es időintervallumig kitekintő periódus legfőbb kihívásait jelentik Magyarország számára ezeken a területeken.
Quantitative estimates of the economic damages of climate change usually are based on aggregate relationships linking average temperature change to loss in gross domestic product (GDP). However, there is a clear need for further detail in the regional ...



